Első lépésként beépítettük a mindennapi gyakorlatba az olvasási tempónk fejlesztését.

Második lépésként össze kell kapcsolni egy általunk készített elmetérképpel, amely csak és kizárólag a legfontosabbakat tartalmazza. Erről nem írtam külön bejegyzést, mivel már régebben bőven írtam az elmetérképezésről.

A harmadik szintre csak akkor léphetünk, ha már tökéletesen megy a gyorsolvasás és a struktúratérképezés sem okoz már problémát. Ha mindennap lelkesen gyakorolsz, kb. kettő-három hétnek kell eltelnie, hogy elkezdhesd ezt a gyakorlatot.

A harmadik lépcsőfoknál meg kell próbálnunk a szavakat lelki szemeink előtt elképzelni, ezeket a képeket az elmetérképünk pontjaihoz kell kapcsolnunk, sőt még a belső hangot is ki kell kapcsolnunk a végső cél elérése érdekében.

A szavakat a lelki szemeink előtt látni annyit tesz, hogy kiemeljük a kulcsszavakat, persze csak fejben, aztán megpróbálunk egy-egy spontán képet létrehozni rájuk. Természetesen olyat, amely megfelel a valóságnak. Kezdetben zavarni fog az olvasás sebessége, ezért meg kell tanulnunk a képeket gyorsan létrehozni, viszont meglepő lesz majd, hogy a lassú olvasásnál szinte ontani fogjuk a különböző képeket.

Az elmetérképhez való kapcsolás során pontosan emlékeznünk kell elmetérképünkre, szerkezetére, kinézetére, minden egyes szavára. A kapcsolatot először nem lesz egyszerű létrehozni a képek és a struktúratérkép között, de kitartó gyakorlással sikerülhet.

Végül talán a legnehezebb feladat a belső hang kikapcsolása. Amikor olvasunk a fejünkben végig halljuk a szöveget, ez jelentősen lassítja sebességünket. Olyan mintha egy kiemelővel kihúznánk ki az egész könyvet, miközben nekünk csak a kulcsszavakra van szükségünk. A lényeg itt is a hosszas és kitartó gyakorlás. Ne görcsöljünk rá, hanem próbálkozzunk napról napra és, ha mindent jól csináltunk a végére igazi gyorsolvasó válhat belőlünk…

Saját írás, ezért másolni tilos!