1., A kiegyezés közvetlen előzményei

Az 1848-49-es szabadságharc leverését követően Magyarország további sorsáról több elképzelés is született, végül 1850-1859 között Alexander Bach miniszterelnöksége alatt az országban neoabszolutisztikus rendszer alakult ki. A fegyveres ellenállások és a passzív ellenállás azonban megbuktatták a rendszert.

1861-ben nem voltak még készek a kiegyezésre, az uralkodó feloszlatta az országgyűlést.

Felirati párt és Határozati párt nézetei különböztek egymástól, mivel az utóbbi ragaszkodott az áprilisi törvények betartásához. Végül felirat készült.

Provizórium: átmeneti időszak, ideiglenes kormányzati rendszer.

Az idő múlásával mindkét fél kompromisszumképesebb lett, a passzív ellenállás tagjai a csőd szélére kerültek, Poroszország és Oroszország erősödött, így mindkét fél számára előnyössé vált a kiegyezés.

1865-ben megjelent Deák Ferenc Húsvéti cikke, amelyben a közös ügyek rendszeréről írt illetve arról, hogy Magyarország az alkotmányos jogaiból hajlandó engedni, amelyek a birodalmi egységet gyengítenék.

Ismét országgyűlést hívtak össze, a Jobbközép – párt, Deák Ferenc vezetésével, a Felirati pártból lett, a kiegyezést támogatták. A balközép – párt, Tisza Kálmán vezetésével, a Határozati pártból lett, ők a perszonálunióra törekedtek. A perszonálunió két független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.

1866ben kitört a Porosz- Osztrák háború, ami ausztriai vereséggel zárult Königrätznál.

Mivel mindkét félnek érdekében állt: 1867 Ferenc József elfogadta a kiegyezést és, így ő lett az osztrák császár és a magyar király egyben, Andrássy Gyulát pedig miniszterelnöknek nevezte ki. OMM fővárosa: Bécs és Buda-Pest lett.

2., A közös kormányzás intézményei és eszközei

Közös ügyek: hadügy, külügy és pénzügy, amely finanszírozza:

5. A közös minisztériumot (a minisztereket az uralkodó nevezte ki).
5. 60-60 fős delegáció a közügyek rendezésére, így a magyar követeknek közvetett beleszólásuk volt a pénzügyekbe.
5. Kvóta = 10 évre szóló gazdasági szerződés, mértéke: 30% Magyarország, 70% Ausztria.
5. Közös vámterület = Vámunió
6. Közös pénzrendszer = korona
5. Közös áruk, munkaerő, tőkeáramlás, mértékrendszer, vasúti, hajózási szabályok. A két ország gazdasági közösséget alkotott.

Magyarország minden másban önálló volt!

3., A tagállamok önállósága

A nemzetiségeket és mozgalmaikat a kiegyezés politikai-közjogi építményéből teljes egészében kihagyták.

4., Horvátország helyzete

1868-ben megkötötték a Horvát – magyar kiegyezést, ezek szerint Horvátország a Magyar Királyság része, de azon belül autonóm tartomány (Magyarország felülállt a Horváth országgyűlésen = szávoron.)

5. Horvátország alárendelt szerepet töltött be, de önálló tartomány.
5. A horvát bánt, a magyar miniszterelnök nevezett ki.
5. A közös ügyek és az országgyűlés kivételével önálló volt.

5., Az uralkodó szerepe, jogköre

Uralkodói jogkör:

5. Hadsereg = vezényleti nyelv, kaszárnyák, kinevezések, de korlátozott a költségvetés, mivel azt a delegációnak kellett elfogadni.
5. Előszentesítési jog = a magyar kormány minden törvényjavaslatot egyeztetett az uralkodóval és csak utána terjesztette az országgyűlés elé.

A Birodalom egységét a külpolitika és a közös hadsereg ( K&K) határozta meg, de minkét fél saját haderővel is rendelkezett, amely kisebb méretű volt.