A szöveget úgy alakítjuk, hogy a kommunikációs céloknak minél jobban megfeleljen. Ezeknek a szövegátalakító eljárásoknak az eredményeként születnek az alakzatok.

Átalakíthatunk hangsort, szóalakot, mondatformát vagy szövegrészletet.

─ megkülönböztetünk:

• hangalakzatokat

• szóalakzatokat

• mondatalakzatokat

• gondolatalakzatokat.

─ már az ókori retorikában is tanították (a szónoki beszéd legfontosabb hatáskeltő eszközei)

─ célja, hogy a szöveg nagyobb kifejezőerőt kapjon .

Az egyik legfontosabb alakzat az ismétlés. Fajtáit az ismétlés helye és a megismételt szövegegység fajtája szerint különítjük el.:
 1. szóismétlés: „Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom,
                              Minden madár társat választ, virágom, virágom.”

 2. mondatok vagy szókapcsolatok ismétlése: ”Húsz esztendőm hatalom,
                                                                                   Húsz esztendőm eladom”

3. refrén: / gyakran állandósságot érzékelteti, a gondolat kifejezőerejét erősíti, és játékosságot kölcsönöz a szövegnek./ „ Oh irgalom Atyja ne hagyj el” – Arany János: Ágnes asszony (balladák)

4. tőismétlés /figura etimologica/: Ekkor ugyannak a szótőnek különböző alakváltozatait ismételjük meg egymás után: Kérve kér.

Párhuzamos szerkesztés /paralelizmus/: Ekkor hasonló felépítettségű szerkezeteket állítunk egymás mellé. Párhuzam lehet a tagmondatok, a mondatok vagy nagyobb szövegegységek között. A párhuzam egyik fajtája, amikor a két mondat teljesen ugyanolyan felépítésű, ezt izokolonnak nevezzük.„Hervadt az a rózsa,Kinek színe nincsen,Bágyadt az a madár,Kinek társa nincsen.”

Ellentét /antithesis/ Szerepe: értelmi és érzelmi nyomatékosítás.

1. Paradoxon: látszólagos vagy álellentét.(Kizáró ellentét)

„ Bújt az üldözött,s felé
Kard nyúlt barlangjában,
Szertenézett, s nem lelé
Honját a hazában.”

2. Oximoron: a jelző és a jelzett szó között áll fenn az ellentét. Pl.: „édes gyötrelem”
   József Attila Óda című versében találkozhatunk ilyesféle oximoronokkal.

Felsorolás: Ekkor a mondandó erősítése céljából azonos mondatrészi szerepben lévő, nem rokon értelmű szavakat sorolunk fel.  .  „ Az emberöltő kel, nő, zajg, bomol,Küzd, hömpölyög, él s éltet szűntelen.”

Részletezés: segíti a fogalomtisztázást ill. fokozza az érzelmi telítettséget a mondanivaló aprólékos kibontásával.

Halmozás: azonos szófajú és mondatrészi szerepű, gyakran rokon értelmű szavak együttes megnevezését jelenti. Cél.: pl. érzelmi elragadtatás kifejezése.

Fokozás: Olyan alakzat, amelyben egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében sorolunk fel rokon értelmű kifejezéseket .”

Túlzás: Érzelmi hatás kedvéért felnagyítja vagy éppen ellenkezőleg kicsinyíti a jelenségeket.

Nagyítás: „Tenger virág nyílik tarkán körülötte.”
Kicsinyítés: „Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.”

Irónia: a nevetségesség forrása. A látszólagos magasztalás mögött elítélés, elmarasztalás bújik meg, amelyet a szövegkörnyezet leplez le.

Gúny: A képtelenségig felnagyítja a jelenség negatív vonásait.

Az alakzatok az alaki és tartalmi erősítés stíluseszközei a szövegben.