A szónoki beszéd fogalma: Egy szónok által nagy nyilvánosság előtt mondott, ékes stílusú, igényes politikai vagy ünnepi beszéd. Mára kitágult a fogalom jelentése. Ide sorolunk minden olyan megnyilatkozást, amelyben a megszólaló nem csupán saját nevében szól egy közösséghez. A szónoki beszéd verbálisan egyirányú kommunikációs forma, hiszen a hallgatóságnak csak korlátozott lehetőségei vannak a visszajelzésre (pl. tetszésnyilvánítás tapssal, figyelmes csend vagy érdektelen moraj, nem-verbális eszközök pl. ásítás).

A szónoki beszéd kommunikációs funkciói: Nincs közvetlen visszajelzés a hallgató felől, legalábbis verbálisan.

Arisztotelész szerint a rétornak rendelkeznie kell az alábbi öt tulajdonsággal/eszközzel ahhoz, hogy sikeres szónoklatot alkothasson. A szónoklás művészetének atyja ezt az öt képességet a klasszikus retorika öt lépésének nevezte.

Az első három a beszéd szövegének megfogalmazásához, létrehozásához elengedhetetlen, míg az utóbbi kettő a kész szöveg hangzóvá tételéhez, az előadáshoz szükséges.

A szövegszerkesztés menete:

             1.Az első lépések:
Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. (érvelő szövegnek: témajelölő cím).
A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget.
Anyaggyűjtés előtt elővázlat írása à céltudatosabb gyűjtés.

             2.Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése.

Forrásai: mások tapasztalatai, ismeretei à könyvből, filmből, internetről, személyes beszélgetésből; saját ismereteink, tapasztalataink hitelesebbé teszik beszédünket. (megfigyelések, kísérletek, kapcsolatok, utazások, olvasmányok).-> következtetések levonása, egyéni ötletek à meggyőző beszéd.

             3.Az elrendezés:

Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat. Kiválasztjuk a fontosabb gondolatokat à tételmondatok. Ezek köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, ezekből épül fel a vázlat, amiben szerepelhetnek kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.

             4.A befogadást és megértést segítik a következő elvek:

Egység elve: a szöveg tárgyára vonatkozzon mindaz, amit mondunk vagy írunk.

Haladás és folyamatosság elve: minden mondat továbbvigye a téma kifejtését vagy új nézőpontból mutassa be azt.

A mondanivaló logikus elrendezésének elve: nem elég összekapcsolni a szövegrészeket, logikus sorrendbe kell állítani őket.

A mondanivaló arányos elrendezésének elve: a szövegrészek terjedelmét, az egyes részek kifejtettségét a szöveg egészéhez, a kommunikáció céljához igazítsuk. Nagyobb teret és időt kapjanak a fontosabb részek.

A fokozatosság elve: az összegyűjtött anyag elrendezésekor mérlegelnünk kell: mi a fontos, és mi kevésbé fontos a szöveg egészének a szempontjából. Meggyőző beszédben a fontosabb részeket a szöveg élére vagy végére kell tenni.(A szövegünk a teljesség és a befejezettség érzését keltse.)

             5.A szöveg kidolgozása:

·         Megfogalmazzuk a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget.

·         Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket.

·         Ügyelünk a nyelvhelyességre, helyesírásra.

·         Előadásmód megtervezése (nem nyelvi eszközök alkalmazása).

·         Az emlékezetbe vésés és az előadás:

A lényeges érveket, néhány idézetet, hatásos beszédfordulatokat, akár az egész szöveget érdemes megtanulnunk, majd próbabeszédet tartanunk à önellenőrzés+csökkenti a lámpalázat.

·         Törekedjünk a spontánnak tűnő, természetes, szabad beszédre.

·         A felolvasás a legkevésbé alkalmas forma nyilvános előadásra.

             6.Végül: A szöveg előadása.