Szóbeli közlés

Írásbeli közlés

Hallható (akusztikai), időhöz, helyhez kötött, általában mulandó.

Olvasható (vizuális), időben kevésbé korlátozott, helyhez kevésbé kötődik.

Változatos modalitású és hanglejtésű mondatok alkotják.

Nem a modalitásnak, hanem az írásjeleknek van taglaló szerepük.

A közlésfolyamat résztvevőinek visszajelzési lehetőségei vannak.

A visszajelzési lehetőségek korlátozottak vagy időben késleltetettek.

Gyors gondolkodást igényel, mert azonnal kell fogalmazni.

Időt hagy a gondolkodásra.

A nyelvi és a nem nyelvi és zenei kifejezőeszközök egyaránt fontosak.

A nem nyelvi kifejezőeszközök kevésbé fontosak.

Ösztönösebb, igénytelenebb szóhasználat, lazább szerkesztésű mondatok jellemzők.

Tudatosabb, igényesebb szóhasználat és szabályosabb mondatszerkesztés.

Nyelvi illemszabályokhoz kevésbé igazodik, azoktól kisebb-nagyobb mértékben eltérhet.

Nyelvi illemszabályai szigorúbbak.

Hiányos szerkezetű mondatok túlsúlya.

Teljes mondatok túlsúlya.

Nyelvi panelek, töltelékszavak, közhelyek használata előfordul. Gyakoriak a mellérendelések.

Előfordul(hat) irodalmi vagy szakszavak használata is. Csiszolt mondatok, alárendelések, arányosság jellemzi.

Beszélgetés, vita, interjú, megbeszélés, előadás, felszólalás,rádiós-televíziós hírolvasás stb.

Tanulmány, cikk, hivatalos levél, magnlevél, napló, emlékirat, kritika, esszé.

Stílusrétegek

Beszélt

Beszélt és írott

Írott

Társalgási (általában beszélt stílusréteg)

Jellemző nyelváltozatai:

• Köznyelv (sztenderd)
• Szleng
• Zsargon
• Argó

Szakmai-tudományos

Szépirodalmi

Előadói (felolvasói)

Hivatalos

Szónoki

Társalgási (jellemző műfajai, szövegtípusai pl. a napló és a levél)

Publicisztikai

Hivatali-közéleti

• Argó