|
A szöveg szóban és írásban, a szövegfunkciók
A szöveg két alapvető létformája az írott szöveg és az élőbeszéd.
|
élőbeszéd
|
írott szöveg
|
|
─ hangok egymásutánja
|
─ betűk és írásjelek sorozata
|
|
─ a fülünkkel érzékeljük (akusztikus)
|
─ szemünkkel fogjuk fel (vizuális)
|
|
─ időbeli benyomást tesz
|
─ térbeli benyomást tesz
|
|
• az időben múlandó, pillanatnyi dolog
|
• időben és térben kevésbé korlátozott
|
|
─ a beszédben sokkal több ismétlésre és visszautalásra van szükség
|
─ nincs szükség visszautalásra, a dolgok visszakereshetőek a szövegből
|
|
─ a hallgató visszajelzéseire több lehetőség is van (rögtön reagálhat)
|
─ a visszajelzéseknek korlátozott, késleltetett lehetőségei vannak (levél feladása)
|
|
─ gyors gondolkozást és azonnali szövegezést kíván
|
─ időt ad a gondolkodásra és a szövegezésre
|
|
─ a kifejező eszközök gazdagsága jellemzi
• szavak
• nyelvtani szabályok használata
• a nyelv zenei kifejezőeszközei
• nem nyelvi kifejezőeszközök
─ az élőbeszéd sokkal ösztönösebb, igénytelenebb viselkedés is
• nyelvi megnyilatkozás
• töltelékszavak
• közhelyek
|
─ a kifejezőeszközök korlátozottak
• szavak
• nyelvtani szabályok
• a nyelv zenei elemeit és a nem nyelvi jeleket csak korlátozott formában tudjuk érzékeltetni
• betűforma, kiemelés, bekezdések, tagolások, szövegkép
|
|
Példák
párbeszéd
felszólalás
telefonálás
hozzászólás
|
─ sokkal szigorúbb és igényesebb, jobban követi a társadalmi normát
─ szabályosabb, megformáltabb
levél
e-mail
dolgozat
újságcikk
|
A sikeres kommunikációhoz szükséges, hogy felismerjük, hogy milyen szövegtípus illik inkább a körülményekhez.
A szövegtípusokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk:
- csatorna szerint: írott (levél), beszélt (beszéd)
- irány szerint: egyirányú /monológ/ (levél, könyv),kétirányú /dialóg/ (vita)
- közvetettség szerint: közvetlen: feladó és címzett egy helyen, egy időben van, közvetett: f. & c. nem egy térben (telefon), nem egy időben (levél)
- nyelvezet szerint: anyanyelvű, idegen nyelvű
- nyelvalkotás módja szerint: tervezett, spontán
- téma szerint: magánéleti, közéleti, hivatalos, sajtóbeli, tudományos, szépirodalmi
- funkció szerint: tájékoztató, leíró, érvelő, felhívó
1) Tájékoztató szerep
célja: tájékoztatás
Jellemző rá: lineáris szerkezet, időbeliségre épül, párbeszédet, leírást lehet beleépíteni
a cselekményt elbeszélhetjük:múltból a jövő felé haladva
jelenből visszatekintve (RETROSPEKTÍVJ)
jó elbeszélés: fordulatokban gazdag
szemléletességre törekszik
2) Leíró szerep
célja: pl.: személy, tárgy, stb. leírása szóban vagy írásban
Jellemző rá: térbeliségre épül, tárgyilagosság, lánc vagy mozaikszerű szerkezet felőle halad az egész felé vagy fordítva, közelebbitől a távolabbi felé vagy fordítva
3) Érvelő szerep
célja: meggyőzés, hallgatóra való hatás
Jellemző rá:
logikai rendre épül (ok-okozati kapcsolat), lineáris szerkezet, tételmondatokban megfogalmazott állításokat cáfolunk/bizonyítunk, érvek-ellenérvek használata
fontos szerepet játszik: arcjáték, testtartás, hangsúly
4) Felhívó szerep
célja: felhívás, figyelemfelkeltés, kérés, kívánság
Jellemző rá: cselekvésre késztető szándék, első sorban a hallgatóra irányul, gyakoriak a felszólító mondatok
Ezek a kommunikációs funkciók cél szerint keverten jelentkezhetnek, összemosódhatnak. Hogy mégis melyik kerül előtérbe, az függ a: kommunikáció céljától
szöveg típusától
kommunikációs tényezőktől
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
