A magyar nyelv történetének korszakai:

Előmagyar kor: a nyelvrokonainkkal való együttélés ideje
 (Kr. e. VI. évezred- Kr. e . 1000), ezt vizsgálja a nyelvrokonság-kutatás.
Ősmagyar kor: a magyar nyelv önálló életének ideje; a nyelvrokonokkal való teljes        elválással kezdődött Kr. e. 1000 körül és a honfoglalással (895-896) ér véget. Nyelvemléktelen kornak is nevezik. Magában foglalja a vándorlások korát Magna Hungáriától Levédián és Etelközön át a Kárpát-medencéig.
Ómagyar kor: a honfoglalástól (895-896) Mohácsig (1526). Már nyelvemlékes kor.

Nyelvemlék: a nyelv régebbi állapotát tükröző, és a későbbi korokig fennmaradt írásos emlékek. Fajtái:

Szórványemlékek: idegen nyelvű (latin, görög) szövegbe ágyazott magyar nyelvű elemek (földrajzi nevek, családnevek főleg).
Fajtái:  Külföldi eredetű:
pl.: Bíborban született Konstantinos bizánci császár A birodalom kormányzásáról (950-951) című könyvében a görög nyelvű szövegben: Álmos, Árpád, Tisza, Maros, Etelköz.
Hazai eredetű:
pl.: A Veszprémi Apácák alapító levele (görög nyelvű)
pl.: A Tihanyi Apátság alapító levele.(latin nyelvű szövegben 58 magyar szó- és szókapcsolat; „Fehervaru rea meneh hodu utu rea”

Szövegemlékek: hosszabb, összefüggő szövegek latin nyelvű kódexekbe ágyazva.

     A legelső magyar  nyelvű összefüggő szövegemlékünk a Halotti beszéd és Könyörgés        

            32 soros, a latin nyelvű Pray-kódexben maradt fenn. Szerzője ismeretlen.
Az első magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária siralom (1300 körül; egy latin siratóvers 

          /planctus/ magyar fordítása). Szerzője ismeretlen.Ómagyar nyelven keletkezett.

        Témája: Jézus anyja, Szűz Mária a keresztfa alatt állva megrendítő módon siratja fiát.

 Kódexek: kézzel írott könyvek. A legrégibb magyar nyelvű a Jókai-kódex (1372-1400); Assisi Szent Ferenc életéről szól.
 -Huszita Biblia (az első magyar Bibliafordítás), Margit-legenda (1510)

Glosszák: a szó- és kifejezés készletét rögzítik; a latin nyelvű szövegben a sorok közé vagy a lap szélére írt magyar nyelvű magyarázatok.
 -Königsbergi Töredék és Szalagjai, Schlögli szójegyzék

Középmagyar kor: 1526-1772
1527: az első magyar nyelvű nyomtatvány: Sylvester János: Latin nyelvtan magyar értelmezésekkel

Bibliafordítások:
1590: Károli Gáspár: Szent Biblia (Vizsoly, protestáns Biblia)
 1636: Káldi György katolikus Bibliafordítása

Újmagyar kor: 1772-től napjainkig
1832: az első helyesírási szabályzat megjelenése: A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (Vörösmarty Mihály munkája).

A nyelvtörténet forrásai:
1. rokon nyelvek
2. idegen nyelvek
3. nyelvemlékek
4. régi magyar nyelvkönyvek
5. mai, élő magyar nyelv
6. általános nyelvészet tanúságtétele