Teszteld mennyire vagy jó villámolvasásban!

 A következő teszt Dominic O’Brien nyolcszoros memória világbajnok A sikeres vizsgázás titkai című könyve alapján készült. A teszt azonban saját írás, így másolni szigorúan tilos!

A MAGYAR TURIZMUS JELLEMZŐI

A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat. Gazdasági jelentőségét jelzi, hogy 1999-ben a világon megtermelt GDP-nek közel 12 százaléka a turizmusból származott és mintegy 200 millió ember foglalkoztatását biztosította. A turizmussal foglalkozó világszervezetek előrejelzései szerint az ágazat további dinamikus fejlődés előtt áll és forgalma az elkövetkező tíz évben várhatóan megkétszereződik. 2010-re a világturizmus bevételei- évi 4-5 % növekedéssel számolva- várhatóan 6800 milliárd dollárra emelkednek.

A turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata. Jól mutatja ezt, hogy Magyarországon 1990 és 1999 között a turizmusból származó devizabevételek- rendkívül alacsony importtartalom mellett- megnégyszereződtek. A turizmus teljes devizabevétele 1999-ben 3,4 milliárd dollár volt, ami a külkereskedelmi mérleg hiányának a háromnegyedét fedezte, és így jelentősen hozzájárult a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentéséhez. Szakértői becslések szerint Magyarországon a bruttó nemzeti terméknek már több, mint egy tizede a turizmusból származik és az ágazat közel 250 ezer fő számára nyújt munkát, megélhetést. A turizmus jelentőségét - és egyben sajátosságát - az adja, hogy egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. A turizmus az egyik legjelentősebb húzóhatással rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Magyarország adottságai rendkívül kedvezőek a turizmus fejlesztéséhez.

Hazánk a világ egyik legnagyobb turisztikai piacának - a turistaérkezésének 60 százalékát és az abból eredő bevételek 51 százalékát koncentráló - Európának a központi helyén fekszik. Noha Magyarországon nem található világviszonylatban is kiemelkedő vonzerő, ám több olyan regionális jelentőségű turisztikai sajátossággal rendelkezünk, amelyek a kereslet legújabb irányzatainak megfelelnek. Így Magyarországnak jó adottságai vannak a gyógy- és termálvizekhez, a kulturális teljesítményekhez és rendezvényekhez, a tradíciókhoz, a természeti értékekhez, a nemzeti parkokhoz, a népszerű sportokhoz, mint a lovagláshoz, vagy a vadászathoz, valamint az üzleti élethez kapcsolódó turizmus fejlesztésére. A magyar turizmus - a kedvező adottságok, valamint az utóbbi években tapasztalható dinamikus növekedés ellenére - ma még nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a kiugróan magas turistaforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket. Amíg Magyarországot évente mintegy 30 millióan keresik fel, és ezzel hazánk a Föld legkedveltebb célállomásai között a 14. helyen áll, addig a turisztikai bevételek nagysága szerint még csak a világturizmusának középmezőnyében, a 38. helyet foglalja el. Magyarország a világturizmusból a látogatók száma alapján 3-4 %-kal, a nemzetközi turisztikai bevételekből viszont csak 1,1 %-kal részesedik. Jellemző adat, hogy hazánkban az ezer lakosra vetített külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje háromszorosa az Európai Unió átlagának. Ugyancsak jellemző adat, hogy amíg a szomszédos Ausztriában, ahová közel azonos számú látogató érkezik, mint hozzánk, egy látogatóra 635 dollár, addig nálunk csak 118 dollár bevétel jut. Mindez arra utal, hogy Magyarország- a kedvező turisztikai adottságok ellenére- még nem kellően versenyképes az Európai Unióval szemben.

A magyarországi turizmus nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képességének egyik legfontosabb oka az infrastrukturális háttér hiányosságaiban keresendő. Nemcsak az alapinfrastruktúra, ezen belül a közlekedés és a környezetvédelem hiányosságai szabnak gátat a turizmus fejlesztésének, hanem a turisztikai infrastruktúra színvonala és mennyisége sem kielégítő. Mindenek előtt a magas bevételt biztosító, magas minőségi színvonalú szálláshelyek alacsony száma akadályozza a bevételek növelését. A nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képesség másik oka a turisztikai termékek gazdaságossági szempontból kedvezőtlen összetétele, valamint a turisztikai vonzerőt képviselő adottságaink gyenge kihasználtsága. Főleg a fajlagos bevételt hozó programkínálat szűkössége akadályozza a bevételek növelését.

További probléma, hogy a hazai kínálatból javarészt még ma is hiányoznak azok a komplex turisztikai termékek, amelyek egyszerre több, versenyképes elemet is tartalmaznak, ennek megfelelően igényes és fizetőképes vendégkört vonzanak. Hasonlóképpen részben a kínálat szerkezetére vezethető vissza az a tény, hogy a magyarországi turizmus a kínálat területileg és szezonálisan is erősen koncentrált. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák 61%-a Budapestre és a Balaton térségére koncentrálódik, időben pedig 37 %-a júliusra és augusztusra esik. Természetesen ez a koncentráció részben az éghajlati adottságok következménye, ám kétségtelen tény az is, hogy a turizmus fejlesztési politikája sem mindig preferálta a szezon megnyújtását, valamint olyan turisztikai termékek fejlesztését, amelyek a turizmus szempontjából eddig még feltáratlan térségek bevonását szolgálják. Noha szakértői számítások szerint az országban mintegy hatezer turisztikai vonzerő található, jelenleg ezeknek csupán egyharmada szerepel valamilyen szervezett turisztikai kínálatban. Közismert, hogy a turizmus fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus. Ugyanakkor Magyarország - részben az alacsony életszínvonal, a többszörös jövedelmi különbségek, részben pedig az idegenforgalom hagyományos devizatermelő szerepe miatt- döntően a jóval magasabb átlagköltésű külföldi vendégekre specializálódik. A világtrend és a hazai forgalom eltérését jelzi, hogy amíg világviszonylatban a turistaforgalom 70%-át a belföldi forgalom adja, addig Magyarországon 1999-ben a belföldi vendégek aránya a kereskedelmi szálláshelyeken csak 49 %, a vendégéjszakák számát tekintve pedig 42 % volt. A külföldi vendégforgalom aránytalan túlsúlya csapdahelyzetet rejt magában. Külföldi, és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is belső keresletet támaszt. Ezzel szemben az olyan turisztikai gyakorlat, amely szinte kizárólag a külföldi vendégekre épít, sem a nyereség, sem az intézményrendszer kihasználtsága szempontjából nem lehet tartósan sikeres.” 

Forrás: http://arpi.theater.hu/erika/anyag/turizmus.html

1., Hány ember foglalkoztatását biztosítja a turizmus a világon?

a., 130 millió
b., 100 millió
c., 200 millió
d., 150 millió

2., Magyarországon a bruttó nemzeti terméknek hányad része származik turizmiusból?

a., az egytizede
b., a háromnegyede
c., a kétharmada
d., a fele

3., Hogyan hat Magyarország fejlődésére a turizmus?

a., elősegítheti az erdőkitermeléseket
b., elősegítheti a városokban élő egyéb nemzetiségek fejlődését
c., elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását
d., elősegítheti Magyarország közlekedési hálózatának kiépítését

4., Hazánk hányadik helyen áll a Föld legkedveltebb célállomásai között?

a., 28
b., 38
c., 18
d., 14

5., Hányadik helyen áll a turisztikai bevételek nagysága szerint?

a., 14
b., 38
c., 28
d., 18

6., Mik szabnak gátat a turizmus fejlesztésének?

a., az infrastrukturális háttér hiányosságai
b., a GDP alacsony összege
c., az ország nem megfelelő paraméterei
d., a túl bő programkínálat

7., Mekkora a szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma Budapesten és a Balaton környékén?

a., Budapesten 10% - Balatonon 96%
b., Budapesten 45% - Balatonon 58%
c., Budapesten 81 % - Balatonon 12%
d., Budapesten 61% - Balatonon 37%

8., Minek köszönhető legfőképpen ez az eloszlás?

a., az éghajlati adottságok következménye
b., a városias légkör következménye
c., a megfizethető áraknak köszönhető
d., a terület fejlettségének köszönhető

9., Mi a turizmus fenntartható fejlődésének az alapja?

a., a külföldi turizmus
b., a belföldi turizmus
c., a külföldi és belföldi turizmus
d., egyik sem

10., Mennyi bevétel jut egy külföldi látogatóra hazánkban?

a., 635 dollár
b., 442 dollár
c., 118 dollár
d., 237 dollár

Helyes válaszok:

C  A  C  D  B  A  D  A  B  C

Az olvasási sebességed úgy tudod kiszámolni, hogy a szöveg 798 szavát elosztod a másodperceid számával (ahány másodpercig tartott a szöveget elolvasni), majd megszorzod hatvannal, ezzel megkapod hány szót olvastál el adott perc alatt. (szó/perc)

0-150 szó/perc – 1-4 helyes válasz – Gyenge
151-300 szó/perc – 5-7 helyes válasz – Átlagos
301-450 szó/perc – 6-8 helyes válasz – Átlag feletti
451 –600 szó/perc – 8-10 helyes válasz – Jó
601 – 798 szó/perc – 8-10 helyes válasz - Kitűnő