Hogyan is áll össze egy jó fogalmazás?

1., A téma kiválasztása

Nagyon fontos, hogy egy olyan témát válassz, amely téged is és majd leendő közönséged, olvasóidat is érdekelni fogja.

2., A szükséges anyagok beszerzése

Ez ugyan még nem az anyaggyűjtéshez tartozik, de lényegében arról szól, hogy össze kell gyűjtened azokat a könyveket, jegyzeteket, amelyekre szükséged lesz a fogalmazás során. Jó, ha ezeket máris összeírod egy lapra vagy egy Word dokumentumba, amit később majd csatolhatsz fogalmazásodhoz.

Ha dolgozatról van szó, akkor természetesen a forrásjegyzet készítés kimarad. Azonban fontos, hogy ha ismered az adott témát, amelyből a fogalmazás lesz, készülj fel belőle különböző könyvek és jegyzetek segítségével. Légy jól informált!

3., Anyaggyűjtés

Az adatok tényleges összegyűjtése következik. Bogarászd át a könyveket, jegyzeteket és írd ki vagy húzd alá bennük a legfontosabb információkat, amelyeket mindenképpen bele szeretnél írni fogalmazásodba. Keresgélhetsz akár az interneten is, de csak megbízható forrásból jegyzetelj!

4., A fogalmazás szerkezetének elkészítése

Bizonyára már összeállt a fejedben, milyen arculatot is szeretnél fogalmazásodnak adni. Ebben a pontban a legfontosabb, hogy állítsd össze a sorrendet, írj vázlatot az összegyűjtött anyagokról. Alakíts ki, hol helyezkedjen el majd a bevezetés, tárgyalás és befejezés szövegedben. Esetleg vázlatodba berajzolhatod a képek helyét is!

5., Címadás

Ez a lépés felcserélhető az előzővel. Viszont tapasztalatom alapján, akkor tudsz igazán jó és frappáns címet adni, ha már tisztában vagy a z egész fogalmazással, annak pontjaival, témáinak hangsúlyosságával.

6., A fogalmazás elkészítése

Bármilyen fogalmazásról legyen is szó, alapvetően 3 részből tevődik össze: Bevezetésből, Tárgyalásból és Befejezésből.

A bevezetés igazából a téma felvezetését, elhelyezését jelenti. Ezek kívül az igazán jó bevezetéssel meg lehet határozni fogalmazásod egész hangulatát. Tehát ez egy igen fontos szerkezeti egység, aminek tényleg csak felvezetőnek kell lennie, lehetőleg ne túl hosszan.

A tárgyalás szolgál a téma alapos kifejtésére, ügyelj, hogy vázlatpontjaid alapján mindent alaposan ki tudj fejteni, lényegre törően, ne túl hosszan, ne túl röviden!

A befejezés a téma levezetését segítő szerkezeti egység. Igyekezz ide minél szebb és tartalmasabb gondolatokat írni, ez se legyen túlságosan hosszú, mégis éreztesd, hogy ez a vége, a lezárás.

Egy fogalmazás általános követelményei:

• Törekedj a fogalmazás egészén az érthető, ne túl bonyolult, egyszerű mondatokra. Sokkal többet érsz vele, mintha olyan mondatokat másolnál ki a tankönyvből, amelyeket magad sem értesz.
• Viszont igyekezz minél bővebben kihasználni a szókincsedet, egy-két olyan szót is használhatsz fogalmazásodban, amelyekkel akkor ismerkedtél meg, de ne túl sokat!
• Ügyelj a szakszerű, pontos megfogalmazásokra, a nevek és egyéb szavak helyesírására. Ne kerüld a szakszavakat, mert általában a témának megfelelő szókincs használata éri a legtöbb pontot, persze ehhez némi háttértudás is szükséges. Ne légy rest utánajárni a témának!

Külalaki szempontok:

• Ma a legjobban már a nyomtatott formában íródott műveknek örülnek, így az a legbiztosabb, ha leírod kézzel és géppel is!
• Beadandó fogalmazás esetén mindig tervezd meg a fogalmazás külsejét.
  A saját fogalmazásaimnak az elejét általában úgy szoktam elkészíteni, hogy szép nagy betűkkel felírom a címet, esetleg témakört és a nevem, ezt kinyomtatom, és ez kerül a fogalmazás elejére. A hátuljához pedig egy üres lapot szoktam tűzni.
  Ha mindezzel készen vagyok, fekete kartonpapírból, kivágok egy csíkot, amit úgy hajtogatok be, hogy a „könyv” összetartója legyen, majd ezt egyszerűen ráragasztom a bal felére, és úgy néz ki, mintha beköttettem volna.
• Ügyelj fogalmazásod tisztaságára, áttekinthetőségére, ha kézzel írod, akkor olvasható legyen!