RENDSZEREZÉS>ELŐKÉSZÍTÉS> TÁROLÁS 

• A koncentráció
• Az időbeosztás
• Hogyan lehet tudásunkat folyamatosan magas szinten tartani anélkül, hogy elfelejtenénk az információkat?

Tárolás 1. rész

A megértés fontossága...
A szinesztézia és az érzékszervek...
Felidézést segítő pillantások...
Melyik a kedvenc csatornád?
Hogyan tudunk jobban a tanulásra koncentrálni?
Az érzékszervek tréningje: vízesés gyakorlat, bevásárlás gyakorlat, várakozás gyakorlat, definíció gyakorlat, 3-2-1 gyakorlat

A 3. állomás alapja a megértés, csak akkor tudjuk tárolni megfelelően az információt, ha tökéletesen megértjük!

Ha valamit meg akarunk jegyezni, azt mindig hozzá kell kötnünk valamihez! „ TUDÁSHÁLÓ”

Szinesztézia

Egy anyagot 5 módszer segítségével tudunk elsajátítani:

• a látás csatornája – vizuális csatorna /színek használata/
• a halás csatornája – auditív csatorna /történet formában való elmesélése/
• a szaglás csatornája – olfaktorikus csatorna /illatok bevonása pl. illatos toll/
• a tapintás csatornája – kinesztetikus csatorna /a papír stb. érintése/
• az ízlelés csatornája – gusztatorikus csatorna /megfelelő étel társítása/

HA VALAMIT MEG AKARUNK JEGYEZNI, LEHETŐLEG MINDIG HASZNÁLJUK MIND AZ 5 ÉRZÉKSZERVÜNKET = SZINESZTÉZIA = ÉRZÉKEK „ÖSSZEOLVASZTÁSA”.

10%-a marad meg annak, amit olvasunk
20%-a marad meg annak, amit hallunk
30%-a marad meg annak, amit látunk
50%-a marad meg annak, amit látunk és hallunk
70%-a marad meg annak, amit másoknak elmagyarázunk
90%-a marad meg annak, amit ténylegesen használunk

Az agy, különböző részei a tekintet iránnyal célzottan aktiválhatóak:

Példa1: Megkérdeztek embereket, hogy néz ki a kanapéjuk, egy pillanatra szinte mindenki a bal felső sarokba nézett, mert a szem ezen állásánál lehet a tárolt képekhez és ezáltal a vizuális információhoz legjobban hozzáférni.

Példa2: Ha azt kérdezték, kanapéjuk, hogy mutatna zöld alapon rózsaszín pöttyökkel szinte kizárólag a jobb felső sarokba néztek. Ekkor az agy azon régiói aktiválódtak, amelyek az eltárolt képeket kreatívan megváltoztatják.

A szem mozgásai különböző információk felidézésekor:

Ha fel szeretnénk idézni egy elmetérképet, jobban segít egy pillantás a bal felső sarokba, mint a bal alsóba. :)

Kedvenc csatorna

Mindenkinek megvan a kedvenc csatornája, ha nem tudod melyik a te kedvenc csatornád, akkor végezd el a következő tesztet: TANULÁSI TÍPUSOK

A tanulást szagok vagy ízek segítségével szinte csak tudatosan használjuk.

1., KONCENTRÁCIÓ

Hogyan tudunk jobban a tanulásra koncentrálni?

A lényeg, hogy a figyelmünket egy pontra összpontosítsuk, és ne engedjük el onnan! Ez nem egyszerű feladat, hiszen pont érzékszerveink azok, amelyek elterelik gondolatainkat.

• Jelöljünk ki egy tanulóhelyet, ahol mindig csak és kizárólag tanulni fogunk!
• Érzékszerveink képzésére, kordában tartására végezzünk különböző tréningeket!
• Alakítsuk ki a megfelelő tényezőket: szellemi állapot, akarat, figyelem, ismétlés

Az érzékszervek tréningje

Az emlékezőképességnél és a koncentrációnál is célirányos edzéssel a mutató a tudatos kompetenciáról a tudattalan felé téríthető ki, ami pedig állandó tudást jelent! :)

ELHATÁROZÁS+KÖVETKEZETESSÉG+ÖNURALOM
Könnyebben akarok tanulni+Mire van szükségem ahhoz, hogy ezt elérjem?+Szabályok betartása

Tréningek
VÍZESÉSGYAKORLAT, BEVÁSÁRLÁS GYAKORLAT, VÁRAKOZÁS GYAKORLAT, DEFINÍCIÓ GYAKORLAT, 3-2-1 GYAKORLAT

Tárolás 2.rész

A háromféle memória
Az informcáió útja...
Időgazdálkodás - célmeghatározás, időanalízis, napi terv
Ismétlési ritmus - hosszú távú rögzítés, az emlékezet ritmusa, ismétlés mappa használatának bemutatása

A TANULÁS IDŐHOSSZA

Az információ útja

Ultra rövidtávú memória > Rövidtávú memória > Hosszú távú memória

Ha az ultrarövidtávú memóriából az információkat a rövid távú memóriába szeretnénk átmenteni, figyelmünket az új információkra kell irányítanunk, és a már meglévő tudáshoz kell kapcsolnunk őket.

A rövidtávú memória arra szolgál, hogy felfogja azokat az emlékeket, amelyek éppen minket érnek, jelentőséggel bírnak számunkra, de nem túl sok időre. Nem minden információ kerül ide az ultrarövid memóriából és innen csak nagyon kevés jut a hosszú távúba. Ha minden információt megjegyeznénk, agyunk beleroppanna az adathalmaz súlyába. Sajnos a szűrő nincs optimálisan a tanulásra beállítva, így sokszor már két pillanattal később sem emlékszünk rá mit olvastunk azelőtt. Ha szeretnénk minél több információt átmenteni a rövidtávú memóriára, figyelemre van szükségünk, amelyet csak az öt érzékszervünk teljes odakoncentrálásával tudunk elérni.

Egyetlen egy baj van ezzel a rövidtávú memóriával, hogy nagyon kicsi a „tárhelye”, így nem sok információ tényleges tárolására képes.

Különböző kísérletek alapján igazolták, hogy akkor tudunk a legeredményesebben tanulni, ha egy tanulási periódusra maximum 45 percet fordítunk, utána pedig 5-10 perces szünetet tartunk a következő 45 percig. Ahhoz, hogy az információt tökéletesen meg tudjuk jegyezni, muszáj beiktatni ezeket a szüneteket, mivel ezek azok, amelyek alatt valójában tanulunk. VISZONT a szünetek alatt tilos az elsajátítandó anyaggal foglalkozni, olvasni, tévét nézni TILOS! Akkor tudod legjobban eltárolni az aktív 45 perced alatt szerzett információkat, ha valami teljesen más dolgot csinálsz, például sétálsz egyet, játszol a kutyával stb.

Egy új technika:

Az eddigiek folyamán mindig arról volt szó, hogy az alapos megértéshez a pihenőidő után mindig fel kell elevenítenünk az eddig tanult anyagot.
Ezzel az apró változtatással azonban egyből ott tudjuk folytatni a tananyagot, ahol abbahagytuk. Lényegében abból áll, hogy tevékenységeinket nem szabad hagynunk egymásba fonódni, hanem külön, elválasztva kell kezelnünk őket.
Ha a következő 45 perc alkalmával ott szeretnénk folytatni, ahol abbahagytuk az utolsó 2-3 percet szánjuk arra, hogy elmondjuk mit is vettünk végig.
Sok gyakorlással, a későbbiekben ez már automatikus 2 másodperc alatt gondolati síkon is menni fog. Azáltal, hogy lezárjuk a dolgokat és újakat kezdünk könnyebben, gyorsabban be tudjuk fogadni a megfelelő információkat.
Olyan ez, mint egy számítógép működési elve, ha egyszerre több programot futattunk, olyanokat, amelyek megterhelik a gépet, működése lassabb, sokszor le is fagy. Azonban, ha egyesével használjuk rajta a programokat, semmi gond nincs a működésével.
Ezen túl, mi is ilyen elven fogunk működni, nyomtasd ki, vagy rajzold le ezt az ábrát és tűzd ki a tanulóhelyedre, hogy ne felejtsd el ezt a technikát és mindig tudd gyakorolni! Érdemes, mert rengeteg időt spórolsz meg vele.

Bizonyított tény, hogy jobb megértés mellett hosszabb időn át is lehetne eredményesen tanulni, mint 45 perc. Azonban, ha valakinek nem elég edzett a koncentrációs képessége, aligha tud végig tanulni 30 percet. Ha úgy érzed, hogy még neked sem megy igazán a koncentráció, akkor olvasd el a következő linkeket, amelyek az összes érzékszerv tréningjére tartalmaznak egy-egy feladatot:
link1, link2, link3, link4, (link5), link6

Mérjük fel, mennyit is tanulunk valójában?

Amikor vizsgára vagy valamilyen dolgozatra készülünk, készítsünk egy napi tervet, amelyben 40 perces tanulási periódusokat tartunk és 5-10 perc szünetet. Természetesen nem kell magunkat szigorúan, percre pontosan a napi tervhez igazítani, de irányadóként megfelelő. Csak annyit tegyünk bele a napi tervbe, amennyit képesek vagyunk kivitelezni, mondjuk, reggeltől van 2x40 perc tanulás 20x10 perc szünet, aztán egy hosszabb pihenő és délután ugyanígy. Írjuk fel azt is a tervhez, ha eltértünk valamiben!

A következő nap, ne készítsünk napi tervet, hanem üljünk le a könyvek fölé és tanuljunk spontán.

Mindkét nap írjuk fel, mennyi idő volt az, amit ténylegesen tanultunk és, amire ténylegesen emlékszünk. Megdöbbentő lesz az eredmény, mivel az első verziónál kb. 4-5 órát töltöttünk tényleges tanulással, míg a másodiknál maximum 2-3-at…

IDŐGAZDÁLODÁS

„Nem kell attól félnünk, hogy az időgazdálkodás arról szól, hogy az egész életünket megtervezzük és minden spontaneitást és rugalmasságot száműzünk. A cél sokkal inkább a m unkára szánt idő beosztása, hogy ez által a szabadidőnket élvezhessük.”(Részlet: Christian Grüning – Az eredményes tanulás titka c. könyvből)

Célmeghatározás

Cél nélkül a legjobb munkamódszer is keveset ér, mivel cselekvésünk eredménye nem világos. A hatékonyság és a hatásosság megvalósítása a fontos.

„A cél meghatározást hasonlítsuk egy hegycsúcs megmászásához. Ha biztosra akarunk menni, hogy lentről felfelé járható ösvényt találunk, az utat a hegy csúcsától a lábáig lépésenként meg kell tervezni. Ha csak egyszerűen nekiindulunk, fennáll a veszélye, hogy valahol elakadunk és vissza kell fordulnunk. Az életcéljaink eltervezésénél is épp így kell eljárnunk. Mert ez a legtávolabbi cél…”.(Részlet: Christian Grüning – Az eredményes tanulás titka c. könyvből)

Ha életcélunk meghatározása nehézséget okoz, van egy gyakorlat, amely segíthet. Képzeljük el, hogy a 80. születésnapunkat ünnepeljük. Életünk minden területéről szónokok lépnek elő, akik a mi tetteinkről beszélnek. Mit hallanánk vissza szívesen? Ezek az életcéljaink. Ezek természetesen folyton továbbfejlődnek.

Fontos, hogy céljainkat írásban rögzítsük, így sosem téveszthetjük őket szem elől. Ez jótékony hatással a hosszú távú tanulásra is, hiszen, ha elérünk valami sikert életcéljaink terén az a hosszú távú tanulásunkra is jótékony hatással van, mivel épp az segített a cél elérésében.

„Ha tanulási célunk elérését gondolatban elképzeljük, az elménket ugyanígy abba az irányba tereljük, amerre tartania kell.” (Részlet: Christian Grüning – Az eredményes tanulás titka c. könyvből)

Figyeljünk rá, hogy céljaink értelmesek legyenek = SMART (Specifikusak, Mérhetőek, Aktiválóak, Reálisak és Tervezhetőek)

Határozzunk meg célokat egy évre, illetve részcélokat kisebb periódusokra, ezzel is fejleszthetjük cél meghatározási és teljesítési képességünket.

Időanalízis

Először is legyünk tudatában annak, hogy mivel mennyi időt töltünk el.

Készítsünk egy jegyzetlistát, amelyben felírjuk a teendőket és, hogy mennyi időt fordítottunk rá. Először a jegyzetelés is nehézséget fog okozni, de nagyon megéri, mivel néhány nap után tisztában leszünk vele mi az, ami rabolja az időnket, mi az, amit feleslegesen csinálunk. Sőt néhány nap után napi teendőinket csoportokba fogjuk összefoglalni a kevesebb jegyzetelés és az átláthatóság végett. Ez a tervezés a tanulást is segíti, mivel tudni fogjuk, hogy mikor és mennyi időt szánjunk rá. Az is jó, ha ebbe a jegyzetbe leírod, hogy melyik nap vagy a legaktívabb tanulás szempontjából!

Napi terv

„A tervezés a céljaink megvalósításának előkészítését jelenti. A tapasztalat azt mutatja, hogy több tervezéssel kevesebb időt igényel a kivitelezés, és jobb eredmény érhető el. A legjobb, ha tervünket az előző „munkanap” végén készítjük el. Ezáltal elménk is felszabadul, mivel a következő nap elvégezendő feladatait már papírra vetettük.” (Részlet: Christian Grüning – Az eredményes tanulás titka c. könyvből)

1. A feladatok összeírása
2. Prioritások meghatározása (Mennyit tudunk ténylegesen elvégezni, ami fontos)
3. Helyes időzítés
4. Kivitelezés „Közelebb visz-e a célomhoz, amit épp most csinálok?”
5. Ellenőrzés
6. Az egyensúly biztosítása

• munka és teljesítmény
• család és kapcsolatok
• test, egészség, önmegvalósítás

Ez a három terület képezi mindig életcéljaink alapját.

ISMÉTLÉSI RITMUS

Hogyan tudjuk a megszerzett ismereteket magas szinten tartani?

Helyes ismétlési rendszerrel azonban a tudásunkat állandóan magas színvonalon tarthatjuk.

Az elején márt a háromféle memóriáról, azt is leírtam, hogyan kell az ultra rövidtávú memóriából a rövidtávúba elmenteni a dolgokat. Azonban, ha állandó tudásra akarunk szert tenni, a végső cél az, hogy ezek az információkat eljussanak a hosszú távú memóriába és tudattalan kompetenciává váljanak.

Hosszú távú rögzítés

Akkor tudjuk az információkat hasznosan eltárolni a hosszú távú memóriánkba, ha egyfajta benyomást tesz ránk, tehát jelentőséggel bír számunkra, mondhatni felejthetetlen. Ilyen például, amikor először hozzáérünk a forró tűzhelyhez, ezután már nem fogjuk szórakozásból fogdosni életünk folyamán, mivel erős benyomást tett ránk. Így kell rögzíteni a tananyagot is, de ez a száraz tényadatoknál alig, ha kivitelezhető, ezért nagyon fontos az állandó ismétlés.

Az emlékezet ritmusa

Minél több információt tudunk eltárolni, annál többre emlékszünk. Azonban ahhoz, hogy befogadóképességünk növekedjen állandó ismétlésekre van szükségünk.

„A megjegyzett anyag mennyiségének túlzott m értékű csökkenése a helyes ismétlési technikával elkerülhető. Az emlékezetünket a röviddel a tanulási periódus vége előtt elért csúcson tarthatjuk. Az ismétléssel a felvett információk bevésődnek az emlékezetbe. A memóriát egy domb lejtőjéhez tudnánk hasonlítani. Az első esőnél lefelé csörgedezik a víz, és nem hagy hátra látható nyomot. A második eső megint megtalálja ugyanazt az utat, és csatornát kezd vájni. A későbbi esőzések egyre jobban kijelölik a víz útját.” (Részlet: Christian Grüning – Az eredményes tanulás titka c. könyvből)

Minden ismétlésnek akkor kell megtörténnie, amikor az emlék kezd elhalványulni.

Mivel az emlékezet egy rövid szünet után kezd elfelejtődni, ekkor kell megtörténnie az első ismétlésnek. A következő ismétlés másnap esedékes, ezután ezt az információt egy hétig tároljuk, így bőségesen elég egy hét múlva újra ismételni. Az egy hét utáni újabb információ csak egy hónappal később kezd majd halványulni, így elég akkor újra ismételni. Ezután már tudattalan kompetenciává válik, így bőven elég, hathavonta frissíteni az adatokat.

AZ ISMÉTLÉSEK IDEJÉN JELENTŐSEN CSÖKKENTENI TUDJUK ELMETÉRKÉP HASZNÁLATÁVAL!

Fokozza az ismétlés hatékonyságát, ha a nap végén ismételjük át az anyagot, mivel az agy éjszaka is dolgozik, ekkor van idejük rögzülni az információknak. Ez a hatással alkohol befolyása alatt nem érvényesül, mivel magas véralkohol szint mellett az agyunk nem képes alvás közben az információk integrálására.

Tanulási időnk legalább negyedét ismétléssel töltsük. Nem az a legfontosabb, hogy ismételjünk, hanem az, hogy helyes időben ismételjünk!

Kivitelezés az ismétlés mappával

Egy ismétlési mappának hála az információkat a mindenkori helyes időpontban az íróasztalunkon találhatjuk. Ezzel a mappával kapcsolatos további információkat a www.verlag-gruening.de oldalon találunk.

A mappának két fakkja van, és mindennapra két ismétlésanyag jut hétfő1, hétfő2 és így tovább.

A menetét leírni nem túl egyszerű, de inkább olvasd át 3x is, mert nagyon érdemes megérteni és kipróbálni!

Az ismétlés menete:

„Tegyük fel, hogy hétfőn leülünk az íróasztalunkhoz, és elkezdünk tanulni. A tanulási időszakok alatt időt megtakarítva a struktúrát és a fontos kulcsszavakat egy elmetérképen jegyezzük fel. Ha egy szünet után elkezdjük a következő tanulási periódust, a tananyagot a jegyzet kulcsszavai segítségével gyorsan át tudjuk ismételni. Ezzel elvégeztük az 1. ismétlést.

A jegyzetek az első ismétlés után a „keddi”-es fakkba kerülnek. Ennek megfelelően a kedden készített jegyzetek a napi ismétlés után a „szerda 1 ”-es fakkba kerülnek. Ha általában hétfőtől péntekig tanulunk, a pénteki jegyzetek közvetlenül a „hétfől”-es fakkba kerülnek.

Ha egy témához nem rajzoltunk elmetérképet, hanem ezt fejben készítettük el, akkor berakhatunk egy lapot a ráírt utalásokkal a mappa megfelelő helyére. Ekkor a fontos kulcsszavakat emeljük ki a szövegben, hogy ezeket időt spórolva el tudjuk ismételni. A jövőben kerüljük el egész sorok szövegkiemelővel való megjelölését. Ez rontja az emlékezési teljesítményünket. Mint tudjuk, minden a helyes kulcsszavakon múlik.

Ha egy nappal később, kedden leülünk az íróasztalunkhoz, a „kedd l”-es fakkban az előző nap tananyagát fogjuk találni. Ezt pontosan egy nap múlva ismételjük át, és ezzel sikeresen elvégeztük a 2. ismétlést is.

A következő ismétlés egy hét múlva esedékes, vagyis következő kedden. Ezért van minden napra két fakk, hogy a napi és heti ismétléseket szigorúan el tudjuk választani, és ne zavarodjunk össze. Ezért a jegyzeteket a második ismétlés után a „kedd2”-es fakkba tegyük. Pontosan egy héttel később a következő kedden ismét ezekbe a jegyzetekbe fogunk ütközni. Ez a 3. ismétlés.

A 4. ismétlés egy hónap múlva esedékes. Elegendő, ha az anyagot egy hétig gyűjtjük, és hozzávetőleg négy héttel később összesítve ismételjük. Ehhez vegyünk egy dossziét négy választólappal. A „kedd2”-es fakkból a jegyzetek a dosszié első fakkjába kerülnek. Ebbe a „dosszié-fakkl”-be kerülnek a következő napokban a „szerda2”, „csütörtök2” és „péntek2” fakkok jegyzetei is, továbbá, ha hétvégén is dolgozni szeretnénk, a „hétvége2” fakk jegyzetei is. A következő hét minden jegyzete a „dosszié-fakk2”- be kerül, és így tovább. Az ötödik hét jegyzetei számára már nincs fakk a dossziéban, úgyhogy ez ismét a „dosszié fakkl”-be kerül. Előbb kivesszük a jegyzeteket, melyek ebben a fakkban találhatók és átismételjük őket. így egy hét tananyaga szinte pontosan egy hónappal a 3. ismétlés után m ár négyszer át lesz ismételve.

Ezt a 4. ismétlést a hét valamely napjára be kell terveznünk. Ezután a valószínűleg összevissza kavarodott, különböző területekről származó jegyzeteket, témánként szortírozva egy gyűrűs dossziéba kell tennünk. Ekkorra már kitaláltunk ehhez a dossziéhoz egy struktúrát. Hiszen a tanulás első lépésénél egy elmetérkép segítségével átfogó képet alkottunk a teljes ismeretanyagról.

Tudni fogjuk, hogy mely tudományterülethez tartozik a tananyagunk, és mely területeket kell a munkánkhoz vagy a szakképzéshez megtanulnunk. Először egy ilyen dosszié struktúráját találjuk ki, mielőtt a részletekbe merülnénk. Minden hat hónapban gyorsan átismételhetjük ezt a dossziét (5. ismétlés).

Főleg az elmetérképeknél jelentkezik az az előny, hogy későbbi ismétlésnél a térbeli elrendezés miatt legtöbbször elég egy pillantás a lap közepére ahhoz, hogy az összes részletet visszahívjuk az emlékezetünkbe. Ez a dosszié a tudásunk fokmérője. Követni tudjuk, hogy mely területen rendelkezünk már sok ismerettel és mely területen vannak még hézagok, melyeket be kell tömnünk.

Így biztosak lehetünk benne, hogy a tartalom mélyen a memóriánkba vésődött, és szükség esetén a rendelkezésünkre áll.”

TOVÁBBI GYAKORLATOK AZ ÉRZÉKEINK SZÁMÁRA (Tanulási technikák menüpontban)

• NEVEK ÉS ARCOK
• PÁLCA-LISTA
• MAJOR-SZISZTÉMA
• AZ ÚTVONAL MÓDSZER