A memóriaprobléma legemlegetettebb témaköre a nevek és arcok megjegyzésének nehézsége vagy teljes hiánya. Valaki jól, valaki kevésbé jól képes megjegyezni neveket és ezt összekapcsolni arcokkal, nincs olyan, hogy valakinek rossz a memóriája. A probléma mindössze annyi, hogy nincs eléggé edzésben tartva.

Ahhoz, hogy megjegyezzünk egy nevet, nem kell feltétlenül hozzá arcot kapcsolnunk, sokszor erre nincs is lehetőség. Tehát fontos, hogy először próbáljuk magát a nevet memorizálni, csengése, kinézete alapján, ha nem értettük pontosan inkább kérdezzünk rá még egyszer! Ezután, ha szóba kerül ez a személy, vagy éppen beszélünk vele, mindig a nevén szólítsuk, így máris túl vagyunk az első ismétlésen.

Mikor már tökéletesen tisztában vagyunk a névvel/nevekkel, akkor kapcsoljuk csak hozzá az arcot. Ha nagyon nehezen megy az arc és a név összekapcsolása, akkor először kezdjük azzal, hogy alaposan szemügyre vesszük az egyén külső ismertetőjegyeit: járását, göndör haját, szakállát. Ez alapján még nem is olyan könnyű megjegyezni valakit, hiszen sok mindenkinek van göndör haja, vagy kecskeszakálla, ha tényleg az emlékezetünkbe akarunk vésni egy embert, karikaturistákká kell válnunk és el kell túloznunk (persze csak képzeletben) az egyén ismertetőjegyeit. Ezután, ha már meghalljuk azt a bizonyos nevet, egyből a hozzáképzelt karikatúra, majd maga az egyén fog eszünkbe jutni.

Ha kezdetben nem tűnik fel semmilyen jellegzetesség az arcon, másvalamit is megragadhatunk. Talán valaki feltűnő nyakkendőt vagy kalapot visel. Vagy kapcsolódási pontként emeljünk ki egy szemüveget, egy fülbevalót vagy egy nyakláncot. Ezek a jegyek természetesen a következő találkozásig változhatnak. Viszont remek kapcsolódási pontok az első kép kialakításához.

Végül, ha az elején még nem sikerült tökéletesen memorizálni az egyén nevét, a következő technika segíthet. Legyen egy tiszta képszerű elképzelésünk a személy nevéről. Némelyik névről rögtön tiszta kép ugrik be, ilyen például, ha valaki Sárkánynéként mutatkozik be, ehhez igen könnyű képet társítanunk. Vannak nevek, amelyeknél nem ilyen egyszerű, ilyenkor az a feladatunk, hogy megpróbáljunk az adott névhez egy megjegyezhető képet létrehozni. Azoknál a vezetékneveknél, melyek közvetlenül nem hívnak elő képet, a hangzáshoz kell igazodnunk.

„A keresztneveknél mindenekelőtt gondoljuk át röviden, hogy ismerünk-e valakit, aki ugyanazt a nevet viseli. Ez lehet valamely híres személyiség vagy egy jó ismerős. Ha például egy vendég a buliban Gézaként mutatkozik be, gondolatban képzelje el egy kabarészínpadon. De talán az iskolában a padtársunkat hívták Gézának, aki mindig ugyanazt a piros sapkát viselte. Vagy a feltűnő kék szemüveges ism erősünket hívják Gézának. Akkor elképzelhetnénk, hogy ez a vendég a buliban piros sapkát vagy ezt a feltűnő szemüveget viseli. Ha a vezeték- és keresztnevet is meg akarjuk jegyezni, több képre van szükségünk. Egy Suszter Szandra cipő helyett szandált viselne. Idővel a legfontosabb vezeték- és keresztnevekhez azonnal kéznél lesz egy kép.
Ha ez a gyakorlat az érzékszerveinknek a kedvenc gyakorlata, segíthet, ha a száz leggyakoribb keresztnévhez egymás után képeket párosítunk. Róbert talán robotként és Mónika talán harmonikaként szerepelhetne. Ekkor csak a vezetéknevekről kell gondolkodnunk. Mivel a kreativitásunk az állandó gyakorlás során nő, hamarosan ez nem fog problémát okozni.” (Részlet: Christian Grüning – Az eredményes tanulás titka című könyvből)

Remélem hasznosnak bizonyult ez a gyakorlat és kipróbálod te is!

A leírás Christian Grüning: Az eredményes tanulás titka című könyv alapján készült...

Saját írás, ezért másolni tilos!