1. A felvilágosult abszolutizmus fogalma

A felvilágosult abszolutizmus a Közép- és Kelet-Európai országok államformája az 1700-as évek közepétől a francia forradalomig.

Célja: a térség felzárkózzon Nyugat-Európa gazdasági szintjére, ehhez a felvilágosodás eredményeit hasznosítja, ennek szellemében az állam merkantilista gazdaságpolitikát folytat:

5. Korszerűsíti az oktatást, közigazgatást, egészségügyet
5. Türelmes a protestánsokkal

Sokat tett a térség fejlődéséért, de mivel fenn akarta tartani a feudális társadalmi viszonyokat egy idő után megbukott.

Hazánkban Mária Terézia és II. József képviselte.

2. A Pragmatica Sanctio

III. Károly halá­lával kihalt a Habsburg-ház férfiága. Ekkor az 1713-ban kiadott, a magyar országgyűlés által 1723-ban elfogadott örökösödési törvény (Pragmatica Sanc­tio) értelmében Károly leánya, Mária Terézia foglalta el a trónt.

A 7 évig tartó örökösödési háborúban, elsősorban a magyar rendek által fel­ajánlott katonai és anyagi segítségnek köszönhetően sikerült megvédenie trónját.

Birodalma katonai és anyagi megerősítése érdekében fokozatos refor­mokat vezetett be, először az osztrák–cseh tartományokban, majd Magyaror­szágon is.

Az elavult kiváltságaikhoz ragaszkodó magyar rendek ellenállása miatt 1765 után nem hívott össze országgyűlést, hanem az ország moderni­zálását célzó reformjait rendeleti úton léptette életbe.

3. Mária Terézia rendeletei (1740–1780)

1754. Kettős vámrendelet

1754-ben kettős vámhatárt állított fel. Egy határ húzódott az egész birodalom körül, mely az osztrák- és cseh ipart védte a külföldi riválisoktól. A másik határt pedig Magyarország köré húzta, azért, hogy a magyar ipar ne fejlődhessen és a birodalom felvevőpiaca legyen. Viszont kedvező volt a mezőgazdaság számára, tehát az ország a birodalom éléskamrája lett. Ez azért volt, mert a birodalmat gazdasági egységnek tekintették és mindenütt az adottságoknak leginkább megfelelő ágazatokat fejlesztették.

1767 Úrbárium / Úrbéri rendelet

Előzménye: a jobbágyság helyzete és magas adói, vagyonilag differenciáltak:

5. telkes jobbágyok (egész telek, ház, szolgák)
5. töredéktelken gazdálkodók
5. zsellérek( föld nélküliek, kevesen voltak)

Adóik:

Állami:

5. hadiadó: az államkincstárba folyik be
5. háziadó: vármegyéknek
5. forspont: katonák szállítása
5. porció: beszállásolt katonák élelmezése

Egyházi:

5. tized

Földesúri:

5. pénzadó, kilenced terményben, robot

Mivel a földesurak bekapcsolódtak a mezőgazdasági árutermelésbe növelték a terményadó és a robot mennyiségét gyakran olyan mértékben, hogy a jobbágyok az állami adót már nem tudták kifizetni. Az uralkodó célja: rendeletével országosan egységesen szabályozni a jobbágyok földesúri adóit, ezzel megvédeni az állami adóalapot. A földesúrnak fizetendő illetve teljesítendő évi 1 Ft pénzadó, a kilenced terményben, a robot heti 1 nap igás, vagy 2 nap gyalogrobot. Ennek jelentősége, hogy törvényes jogi viszonyt teremtett a földesurak és a jobbágyok között, a telekhatárok pontos rögzítésével hozzájárult a parasztság rétegződéséhez.

1777. Ratio Educationis

5. az alap- és középfokú oktatást szabályozta
5. 6-12 éves korig tankötelezettség
5. az alapiskolák: városi, mezővárosi, falus
5. középiskolák közül a gimnáziumot fejlesztette
6. fejlesztette a tanítóképzést
5. az ellenőrzésre tankerületeket hozott létre
5. erőltette a német nyelvet

Egészségházakat, árvaházakat hozott létre.

4. II. József rendeletei (1780-1790)

Mária Terézia halála utána gyakorlatilag Magyarország királya. Azért gyakorlatilag, mert nem volt megkoronázva, kalapos király volt, hogy ne kössék a magyar törvények.

Uralkodása során kb. 6000 rendeletet hozott.

1781. Türelmi rendelet

5. biztosította a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és hivatalviselését
5. minden olyan településen, ahol élt 100 protestáns család, lehetett imaházuk, papjuk és tanítójuk
5. eltörölte Szűz Máriára és a Szentekre való kötelező megesküvést, mivel ez a protestánsok hitével nem egyeztethető össze, ezért eddig sokan nem vállaltak hivatalt, így már a protestánsok is vállalhattak állami hivatalt.

1784 nyelvrendelet

5. A birodalom hivatalos nyelve a német lett, mert eszményképe az egységes állam volt, de ez ellen a magyarság tiltakozott.

1785 jobbágyrendelet

5. eltörölte a jobbágy név használatát
5. biztosította a jobbágyok szabad pályaválasztását és költözködését
5. védte őket a földesúri önkény ellen
5. ez nem jobbágyfelszabadítás, mert nem lettek telkük tulajdonosai, annak használatáért továbbra is úrbéres szolgáltatásokkal tartoztak

Ezekkel az intézkedésekkel gyakorlatilag megszűntette az örökös jobbágyságot.

Halálos ágyán minden rendeletet visszavont, kivéve a türelmi és jobbágyrendeletet.

II. József hibája az volt, hogy nem volt tekintettel az egyes tartományok fejlettségére. Mindent egységesen akart látni, túl gyorsan és erőszakosan próbálta megreformálni az országot. Halála után újjáéledtek a megyék, nőtt a nemzeti öntudat.