Mátyás király
1., Mátyás király hatalomra kerülése
2., A király belpolitikája és jövedelmei
3., Mátyás külpolitikai célkitűzései
4., A kultúra
1., Mátyás király hatalomra kerülése
Hunyadi János halála után úgy látszott, hogy a Garai-Cillei liga kezébe kerül az ország.
V. László megígértette Hunyadi Lászlóval, hogy átadja a királyi várakat és jövedelmeket. Hunyadi László, azonban a mögötte álló ligára támaszkodva nem akart lemondani a hatalomról.
Cillei Urlikot meggyilkolta, a királyt fogságba ejtette, így a király Lászlóra hagyta apja minden tisztségét.
Szabadulása után a király Budára csalta a két Hunyadi fiút, Lászlót lefejeztette, Mátyást fogságba vetette.
A Hunyadi-liga ereje azonban érintetlen maradt, így kitört a polgárháború. V. László Mátyással előbb Bécsbe, majd Prágába menekült, a helyzetet az uralkodó halála oldotta meg. Úgy engedték el Prágából, hogy feleségül kellett vennie a Cseh Király lányát: Podjebrád Katalint.
A Szilágyi testvérek Mátyást kívánták trónra juttatni, a bárókkal kiegyeztek, az egyház is támogatta, így Mátyást az országgyűlés a Duna jegén királlyá választotta 1458. január 24.-én
2., A király belpolitikája és jövedelmei
Királyi birtokból származó jövedelem:
Az udvarbirtok, külön hivatalt hozott létre a királyi birtokok ellenőrzésére.
Regálékból származó jövedelem:
Mátyás bevételeinek ugrásszerű növekedését a jobbágyságra nehezedő adóterhek emelése eredményezte.
Mátyás a kapuadót füstadóra változtatta. Ezzel megszüntette a kapuadó által nyújtott mentességeket, mivel a kapuadót portánként, a füstpénzt háztartásonként szedték.
A harmincad vám helyett koronavámot vezetett be, amely alól szintén senki nem kapott mentességet.
Az uralkodó legjelentősebb bevételét azonban a rendkívüli hadi adó jelentette, eddig csak háború alatt szedték, de Mátyás évente 2x is beszedte. Így a király éves jövedelme akár 750 000 arany is lehetett.
1467 merényletet szerveztek ellene, de leverte.
3., Mátyás külpolitikai célkitűzései
A., Török ellenes küzdelmei: védekező jellegű harcok, pl.: 1463-ban visszaszerezte Jajca várát és kiépítette a kettős védelmi vonalat. Ezzel az volt a célja, hogy ha az első védelmi vonal nem veri vissza a támadást, legyen még egy. Ennek fenntartását fedezte az udvar, a védelmet az adott terület vezetője látta el. 1476-ban visszaszerezte Szabács várát, majd 1479-ben Kenyérmezőnél aratott győzelmet. 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel.
Mátyás mindig kerülte a főerőkkel való összecsapást.
1471: Újabb összeesküvés, Vitéz János, esztergomi érsek szervezte.
Felállította a fekete sereget, ami zsoldos hadsereg volt.
Megszakadt a kapcsolat a Cseh és Magyar királyság közt, mivel meghalt felesége.
1468-ban indult a Cseh királyi méltóságért, de végül csak Morvaországot és Sziléziát szerezte meg. Német-római császárnak is indult, de nem nyert, a császár III. Frigyes lett.
1485-ben Bécs és K-Ausztria meghódítása. Fő célja a német-római császárság, de még választófejedelemnek sem választották meg.
4., A kultúra
Fényes udvartartás, reneszánsz stílusú a visegrádi palotájában itáliai művészek, gondolkodókat hívott.
1476: Feleségül vette Aragóniai Beatrixet, akit tudósok és művészek kísértek.
Hatalmas könyvtára volt, amelynek kötetei a Corvinák voltak. Létrehozta az első nyomdát Budán.
Több humanista tudós: Antonio Bonfini, Galeotto Marzio is megfordultak Mátyás udvarában.
|