A középkori magyar királyság megteremtése
1., Géza fejedelem uralkodása
2., István útja a hatalomhoz
3., Az országépítés legfontosabb mozzanatai
4., Az egyházszervezet kiépítése
1., Géza fejedelem uralkodása
Géza fejedelem 992-997-ig volt hatalmon. Fontos döntéseivel már előre szilárd alapot biztosított egy erős, független állam létrejöttéhez.
Intézkedései:
-
A fejedelmi hatalom megerősítése: a törzsfők és nemzetségfők legyőzése, rokoni szálak kialakítása pl: Az erdélyi Gyula lányát vette feleségül Saroltot.
-
Külpolitikai váltás: 972-ben követeket küldött I. Ottó császárhoz, a Német- Római Birodalom vezetőjéhez, ezzel a békével lezárta a kalandozások nyugati vonulatát.
-
Kereszténység felvétele: Nyugatról érkeznek térítők az ország különböző területeire, Géza maga is felveszi a kereszténységét, de ez csak politikai döntés.
Fiát István már keresztény szellemben nevelte.
A külpolitika újabb biztosítása érdekében, István fia számára feleségül kérte a bajor hercegnőt, ezzel biztosítva az ország helyzetét Nyugat felől, mivel Gizella II. Henrik német-római császár húga volt.
997-ben egy elhunyt, így hatalmi harc vette kezdetét.
2., István útja a hatalomhoz
A régi rend szerint Géza halála után a szeniorátus elve alapján, a családban élő legidősebb férfi, Koppány követelte a trónt. A szintén pogány szokás, levirátus elve szerint Géza özvegyét, Saroltot kellett volna elvennie, így a fejedelmi birtokok rá szálltak volna.
A nyugati rend azonban a primogenitúra szerinti öröklést részesítette előnyben. A primogenitúra alapján a szülők tulajdonát, birtokait vagy rangját az elsőszülött fiúgyermek örökli. Ilyen alapon illette Istvánt a hatalom.
Koppány maga mellé állította a régi rend híveit és fellázadt. István nyugati lovagok segítségével győzte le Koppányt Veszprém közelében. 997-től 1038-ig uralkodott.
István a pápától, II. Szilvesztertől kért koronát. Így, bár III. Ottó német-római császár beleegyezésével kapta azt, nem került vele hűbéri viszonyba. 1000. december 25.-én a koronázással István, királlyá, Magyarország pedig állammá, országgá vált. A Szent Korona afféle beavató korona, Magyarország jelképe.
3., Az országépítés legfontosabb mozzanatai
A magyar társadalom élén a király állt, hatalmát óriási földbirtokai alapozták meg.
A szokásjognak megfelelően a király a fontos döntések előtt, kikérte a királyi tanács véleményét, az egyházfők is a vezető réteghez tartoztak.
A vármegyerendszer, a királyi hatalom megerősödésével párhuzamosan épült ki.
A királyi vármegye különböző tulajdonú földterületekre terjedt ki. Vezetőjét, az ispánt a király nevezte ki, háború esetén az ispán vezette a megye hadrendjét.
A vármegye szervezeti vezetője, a királyi udvar bírája a nádor volt, a király után az első világi méltóság. Az udvarház feladata: királyi birtokok igazgatása volt.
4., Az egyházszervezet kiépítése
Az államalapítás folyamatában elengedhetetlen volt a kereszténység megerősítése, a keresztény Európához kötődést, a királyi hatalom megerősödését szolgálta. Ezért István kiépítette ország egyházi szervezetét.
István hatalmas földadományokkal biztosította az egyház működésének anyagi alapját.
Az uralkodó hosszútávon gondoskodott törvényeiben egyházáról:
Intézkedések:
-
Minden 10 településnek egy templomot kell építenie.
-
Kötelező vasárnapi misehallgatás.
-
Mise közbeni fegyelemsértés büntetése.
-
Vasárnap tilos dolgozni.
-
Dézsma bevezetése: az egyházi alap megszüntetése.
-
Püspökségek (Győr, Veszprém, Vác, Eger stb.), érsekségek létrehozása (Esztergom, Kalocsa)
Támogatta a szerzetesrendeket, így a bencések pannonhalmán kolostort alapítottak és a főapáton keresztül, közvetlenül kapcsolódtak a főapáthoz.
Az istváni rendszer egészen a XIII. századig állt fenn, a megyerendszer pedig még ma is él.
|