Az Erdélyi Fejedelemség
1., Az Erdélyi Fejedelemség létrejöttének körülményei
2., A fejedelemség kül- és belpolitikája
3., Az etnikai és vallási viszonyok
1., Az Erdélyi Fejedelemség létrejöttének körülményei
1526-ban az ország 2 részre szakadt, 1541-ben a törökök elfoglalták Budát, így már 3 részre szakadt az ország.
A három országrész:
-
Királyi Magyarország: a Dunátúl nyugati része, Felvidék, Horvátország, Szlavónia.
-
Erdélyi Fejedelemség: Erdély, Alföld keleti része (=Partium)
-
Török Hódoltság: Magyarország középső része
A 2. országrészt, az Erdélyi Fejedelemséget János Zsigmond kormányozta, a K-i részből alakult ki, János Zsigmond csecsemő volt, így Fráter György irányított helyette.
Buda 1541-es eleste után a Tisza vonala mögé szorított részeken Fráter György kemény kézzel látott hozzá az államélet megszervezéséhez.
1541 után Fráter György egyesíteni akarta a Királyi Magyarországot és a Keleti országrészt. Azt akarta, hogy cserébe Ferdinánd szálljon szembe a törökkel, de nem sikerült.
1551-ben Fráter György és Izabella a Habsburgok kezére adta Erdélyt, egy zsoldosvezért megölte Fráter Györgyöt.
János Zsigmond uralkodása alatt vált erőssé ismét Erdély, visszatérésével kezdődik meg az Erdélyi Fejedelemség kialakulása.
A Habsburgokkal János Zsigmond 1570-ben Speyerben rendezte a közjogi viszonyokat. Lemondott királyi címéről, és, mint Erdély fejedelme elismert a Habsburg kézen lévő magyar korona főségét. A rendezés arra az esetre szólt, ha János Zsigmond fiú utód nélkül halna meg, ismét Habsburg országegyesítésre kerülne sor.
1571-ben János Zsigmond meghalt. Báthory István került Erdély élére, aki visszaverte Miksa hódító kísérleteit, uralkodása alatt szilárdul meg az Erdélyi Fejedelemség.
2., A fejedelemség kül- és belpolitikája
Külpolitika
Erőegyensúly alakul ki a Török Birodalom és a Habsburg Birodalom között. Így nem volt szükség Erdély elfoglalására. Erdély független, de elkötelezettségei vannak a Török Birodalom felé.
Az Erdélyi Fejedelemség addig független külpolitikailag a törököktől, amíg:
-
A szultán jóváhagyja a vezetőt.
-
Fizetik az adót.
-
Nincs ellentétes érdekük a törökökkel.
Az Erdélyi Fejedelemség a törökök vazallus állama volt.
XVII sz. elején a 15 éves Habsburg – Török háborúban, Erdély Habsburg oldalra állt, így hatalmas veszteséget szenvedett a törökökkel folytatott külpolitikai megállapodás megsértése miatt.
Az Erdélyi Fejedelemség több fejedelem uralkodása alatt tudott újra megerősödni:
1604 – 1606 Bocskai István fejedelem
-
Erdély újjáépítése.
-
Beavatkozik a Királyi Magyarország ügyeibe szem előtt tartva Törökország ügyeit.
1613 – 1629 Bethlen Gábor fejedelem
-
Török választásra, mégis sikerrel beavatkozott a Királyi Magyarország ügyeibe.
1630 – 1648 I. Rákóczi György
-
Bethlen Gáborhoz hasonló politikát folytatott.
1648 – 1660 II. Rákóczi György
-
Nem egyeztetett a török irányítással, ezért Erdély nem tud önálló politikát folytatni és vészesen meggyengül.
1690-ben végül a Habsburg haderő foglalta el, mivel a Habsburg haderő megerősödött.
Belpolitika
Erdély fejedelme szabadon irányíthatott, viszonylag gyenge volt a rendiség, mivel kevesen voltak. 1437–ben a Kápolnai unió értelmében magyarok nem, szász és székely előkelők részt vehettek az országgyűlésen.
3., Az etnikai és vallási viszonyok
A Fejedelemség több különálló részre oszlott. 3 típusú közigazgatási egysége volt:
-
Vármegyék (magyar nemesség).
-
Önkormányzat (szász székek: Szeben, Brassó, Beszterce)
-
Székely székek (Marosszék)
Az É-K-i rész nem tartozott a fejedelemséghez, de egy ideig a fejedelmek irányították.
Nemzetiségek: magyar, székely, szász (német), román (nem rendelkeztek polgári jogokkal).
A Reformáció hamar megjelent Erdélyben, de igen sajátos volt.
A Fejedelemség lakosságának vallási megoszlását tekintve változatos képet mutatott.
A vallásháborúk korában, Erdélyben békés módon éltek a felekezetek.
-
szász – evangélikus
-
magyar – református
-
székely – katolikus, református, unitárius
-
román – ortodox
Az 1568- os Tordai országgyűlés, 4 vallás gyakorlását engedélyezte (katolikus, református, evangélikus, unitárius), de az ortodoxvallást sem gátolták.
|