1., Az ipari forradalom fogalma

Az iparban jelentős változások mentek végbe, a kézműipart a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel.

A termelés eszközei a gépek lettek, a gőz lett a legfontosabb energiaforrás. Ez új üzemi formát eredményezett: gyárak létrejötte.

A közlekedés forradalma, megszületett a termelőeszközök piaca, a gépgyártás.
1780-1850-ig tartott.

2., Kibontakozásának előfeltételei

Az angol mezőgazdaság képessé vált arra, hogy csökkenő mezőgazdasági növekvő városi lakosságot tartson el. A mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt, mint a lakosság.

Egy termékenyebb módszer a vetésforgó váltotta fel a háromnyomásos gazdálkodást, ezzel az ugaron maradó területeket kiküszöbölték.

 Az istállózó állattartás lehetővé tette a takarmányozást.

Növekedtek a hozamok, ezáltal nőtt a termelékenység és ez kevesebb embert igényelt.

XVIII. századra Nagy-Britannia államformája alkotmányos monarchialett, politikai stabilitást eredményezett.

Az ipari forradalom kibontakozásának feltétele a jól működő hitel szervezet volt. A pénztőkék felhasználását meggyorsította a gyarmatok kifosztása. A profit és a gazdasági fejlődés az állami politika fontos célkitűzése lett.

Ezeken kívül Angliának több olyan előnyös tulajdonsága volt, amely lehetővé tette az ipari forradalom kibontakozását.

5. Fejlett bankhálózattal rendelkezett.
5. Mivel szigetország, olcsó vízi, csatornán keresztüli szállításra volt lehetősége.
5. Flottával bír és mivel övé a legnagyobb, nincs invázió.
5. Rendelkezett szénnel és vasérccel is.

A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában indult meg elsőként. A textilipar vált az angliai ipar forradalom húzóágává. A textilipar alapanyaga a gyapot volt, amelyet gyarmatairól szerzett be.

Az angol textilipar a pamut előállítása által olcsó ruházkodást valósított meg, a beruházást kevés összegből valósították meg, mégis erős volt a textilipar piaca, mivel ingre mindenkinek szüksége volt.

3., Legfontosabb találmányok és iparágak

Hargreaves: fonógép feltalálója
John Key: repülővetélő
Newcomen: gőz, gőzgép (bányák szivattyúzása)
James Watt: gőzgép tökéletesítője, forgómozgás, ezáltal lehetővé vált a szövőgépek stb. működtetése.

1700-as évek végére megcsappant az erdőkészlet a nagymértékű vasfeldolgozás következtében.

Darwin feltalálta a kőszénkokszolás, ez lehetővé tette a gyengébb minőségű kőszénből, jobb minőségű vasérc előállítását.

A vasút újabb jelentőséget adott a gőzgépnek, és piacot teremtett a szén és a vas számára.

A vasútépítés és a gépgyártás nagy tőkéket igényelt. A könnyűipari befektetések az erős verseny miatt nehézségekbe ütköztek, ezért a felhalmozott összegek már a nehéziparba áramlottak.

A nehézipar térnyerésével fejlődött a közlekedés, 1807 Fulton: gőzhajó, 1814 Stephenson: gőzmozdony (vasútvonalak = 1825 Stockton – Darlington között).

A nehézipar piaca a vas és acélfeldolgozás volt. A gőzmozdony által lehetővé vált az olcsóbb, gazdaságosabb szállítás. Az 1800-as évek közepére terjed Franciaország, Németország stb. felé.

Az ipari forradalom Angliája ezáltal világhatalomra tett szert.

4., Az ipari forradalommal együtt járó társadalmi változások

Az ipari forradalommal együtt járt a lakosság gyors növekedése. Azonban a növekedés már korábban is megindult.

A viszonylagos népesség növekedés feltétele az ipari forradalom kialakulásának.

Megindult a kivándorlás, emigráció is.

A falusi és a városi lakosság a városi javára változott meg. Megindult az urbanizáció, új ipari központú nagyvárosok jöttek létre.

Megjelentek az első mezőgazdasági gépek, javultak a higiénés viszonyok, ezáltal az ipari forradalom hozzájárult a kialakuló demográfiai robbanáshoz.

A bérmunkásság száma gyorsan növekedett, de nem növekedett vele együtt az életszínvonal, a béreket szándékosan alacsonyan tartották, munkásnegyedek jöttek létre.

A gyárak, bányák, vasutak működtetése által megkezdődött a környezetszennyezés.

Ezeket a problémákat majd csak az ipari forradalom utáni korszakban próbálják megoldani.