Magyarország az Anjou korban
1., A királyi kincstár bevételei, új forrásai
2., A külkereskedelem fellendülése
3., A visegrádi királytalálkozó
4., Mindezek hatása a gazdaságra
1301-ben kihalt az Árpádház. Az ország a tartományurak kezébe került. A kiskirályok szerezték meg a főméltóságokat, sajátjukként kezelték a királyi várakat, úgy gondolták, hogy András halála után az ő dolguk az új király megválasztása.
A trónért 3 család vetélkedett, ebből Anjou Károly került ki győztesen, az érsek 1301-ben egy alkalmi koronával megkoronázta, de a tartományurak nem ismerték el.
Károly néhány tartományurat megnyert, végül elfogadták őt magyar királynak. Tárgyalások útján visszaszerezte Kán Lászlótól is a koronát.
1312-ben legyőzte az Abákat, majd 1321-ben meghalt Csák Máté és így az egész ország a király fennhatósága alá került.
Károly visszaszerezte a királyi birtokokat, amiket új bárók irányítottak, jövedelmeik nagyobb része a királytól függött. Honor birtok = 1-1 tisztséghez járt királyi birtok, jövedelmek elköltése az állam érdekében.
Károly Róbert, átfogó pénzügyi és gazdasági reformokat hajtott végre, sikerében közrejátszott tárnokmestere: Nekcsei Demeter.
1., A királyi kincstár bevételei, új forrásai
Nem támaszkodhat kizárólag földei jövedelmére, bevezette a regálékat: A királyt, mint uralkodót megillető jövedelmek és a királyi monopóliumokat.
Magyarország rendkívül gazdag volt ásványkincsekben. Károly Róbert elsősorban a nemesfémbányászat fejlődését támogatta. A föld tulajdonosainak átengedte a bányabér harmadát, ez az urbura, így érdekelté tette a birtokosokat a bánya megnyitásában.
A bányamonopólium: Korábban is létezett, a király engedélyével lehet bányászni, mivel a bányászati jog a királyt illeti.
A nemesfém-monopólium: Minden ezüstöt és aranyat be kellet szolgáltatni, amit a kamarák felvásároltak.
Ezeket szervezte át Károly Róbert
Az urbura a nemesfémekből származó jövedelem kisebb részét tette ki, mivel jelentősebb volt a királyi pénzverési monopóliumból származó haszon. A vert pénz 40-50%-al kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál, így jelentős nyereséget hozott a királynak.
Károly Róbert jó minőségű aranyforintot és ezüstdénárt veretett, és szakított az évenkénti beváltással. Kamarák szervezése: Pénzverők, felvásárolták a vállalkozó által átadott aranyat, ezüstöt, pénzt vertek belőle, sokszor évente, a nemesfém tartalom csökkentése miatt= pénzrontás. (Károly Róbert ezt uralkodása végén megszüntette, így elesett ezektől a jövedelmektől).
Bevezette a kapuadót, amelyet jobbágyportánként kellett fizetni és évenként 18 dénár volt.
Növelte jövedelmeit tovább, bevezette a harmincadvámot.
2., A külkereskedelem fellendülése
Harmincadvám: a külföldről érkező kereskedőknek kell fizetniük, ezért cserébe a király garantálja biztonságukat az ország határain belül, ezáltal fellendült a kereskedelem.
3., Visegrádi királytalálkozó
1335-ben volt a találkozó, Károly Róbert vendégül látta a cseh és lengyel királyt. Új kereskedelmi útvonalakról egyeztek meg a királyokkal, Nagyszombatnál Bécset kikerülve (cseh királlyal), Kassán keresztül (lengyel királlyal).
4., Mindezek hatása a gazdaságra
-
Fellendül a bányászat, hazánk bányászati nagyhatalommá válik.
-
Bányavárosok kialakulása.
-
Fellendül a külkereskedelem, ami elősegíti a városfejlődést.
Károly Róbertnek sikerült egységes országot hagyományoznia Nagy Lajosra.
|