Nyelvtan tételek : A szöveg elrendezés stílushatása, az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk |
A szöveg elrendezés stílushatása, az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk
A szöveget úgy alakítjuk, hogy a kommunikációs céloknak minél jobban megfeleljen. Ezeknek a szövegátalakító eljárásoknak az eredményeként születnek az alakzatok.
Átalakíthatunk hangsort, szóalakot, mondatformát vagy szövegrészletet.
─ megkülönböztetünk:
• hangalakzatokat
• szóalakzatokat
• mondatalakzatokat
• gondolatalakzatokat.
─ már az ókori retorikában is tanították (a szónoki beszéd legfontosabb hatáskeltő eszközei)
─ célja, hogy a szöveg nagyobb kifejezőerőt kapjon .
Az egyik legfontosabb alakzat az ismétlés. Fajtáit az ismétlés helye és a megismételt szövegegység fajtája szerint különítjük el.:
1. szóismétlés: „Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom,
Minden madár társat választ, virágom, virágom.”
2. mondatok vagy szókapcsolatok ismétlése: ”Húsz esztendőm hatalom,
Húsz esztendőm eladom”
3. refrén: / gyakran állandósságot érzékelteti, a gondolat kifejezőerejét erősíti, és játékosságot kölcsönöz a szövegnek./ „ Oh irgalom Atyja ne hagyj el” – Arany János: Ágnes asszony (balladák)
4. tőismétlés /figura etimologica/: Ekkor ugyannak a szótőnek különböző alakváltozatait ismételjük meg egymás után: Kérve kér.
Párhuzamos szerkesztés /paralelizmus/: Ekkor hasonló felépítettségű szerkezeteket állítunk egymás mellé. Párhuzam lehet a tagmondatok, a mondatok vagy nagyobb szövegegységek között. A párhuzam egyik fajtája, amikor a két mondat teljesen ugyanolyan felépítésű, ezt izokolonnak nevezzük.„Hervadt az a rózsa,Kinek színe nincsen,Bágyadt az a madár,Kinek társa nincsen.”
Ellentét /antithesis/ Szerepe: értelmi és érzelmi nyomatékosítás.
-
Paradoxon: látszólagos vagy álellentét.(Kizáró ellentét)
„ Bújt az üldözött,s felé
Kard nyúlt barlangjában,
Szertenézett, s nem lelé
Honját a hazában.”
-
Oximoron: a jelző és a jelzett szó között áll fenn az ellentét. Pl.: „édes gyötrelem”
József Attila Óda című versében találkozhatunk ilyesféle oximoronokkal.
Felsorolás: Ekkor a mondandó erősítése céljából azonos mondatrészi szerepben lévő, nem rokon értelmű szavakat sorolunk fel. . „ Az emberöltő kel, nő, zajg, bomol,Küzd, hömpölyög, él s éltet szűntelen.”
Részletezés: segíti a fogalomtisztázást ill. fokozza az érzelmi telítettséget a mondanivaló aprólékos kibontásával.
Halmozás: azonos szófajú és mondatrészi szerepű, gyakran rokon értelmű szavak együttes megnevezését jelenti. Cél.: pl. érzelmi elragadtatás kifejezése.
Fokozás: Olyan alakzat, amelyben egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében sorolunk fel rokon értelmű kifejezéseket .”
Túlzás: Érzelmi hatás kedvéért felnagyítja vagy éppen ellenkezőleg kicsinyíti a jelenségeket.
Nagyítás: „Tenger virág nyílik tarkán körülötte.”
Kicsinyítés: „Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.”
Irónia: a nevetségesség forrása. A látszólagos magasztalás mögött elítélés, elmarasztalás bújik meg, amelyet a szövegkörnyezet leplez le.
Gúny: A képtelenségig felnagyítja a jelenség negatív vonásait.
Az alakzatok az alaki és tartalmi erősítés stíluseszközei a szövegben.
|