Nyelvtan tételek : A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai |
A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai
A retorika
- a retorika szó a görög „rhétoriké techné” kifejezésből származik, jelentése ékesszólás vagy szónoklattan.
- legáltalánosabb értelmében a nyilvános beszéd gyakorlati és elméleti tudománya, azon eszközök és eljárások összefoglalása, amelyek a szónoki beszéd megszerkesztésére és előadására vonatkoznak.
- napjainkban a retorika minden olyan szóbeli megnyilatkozást vizsgál amelyben legalább az egyik fél nem csak saját képviseletében szólal meg ( pl.: politikusok szónoklatai, ünnepi beszédek, tanári előadás, diák felelése)
A retorika szerepe
-
Kapcsolatteremtés: a hallgatóság megszólítása, jóindulatuk megnyerése.
-
Kapcsolattartás: a szónok beszéd közben kérdéseket tehet föl a hallgatóságnak, visszajelzést is kérhet azzal, hogy értik-e a mondanivalóját vagy egyetértenek-e vele.
-
Kapcsolatzárás: összegzés, elköszönés, elbúcsúzás. Megköszöni a figyelmet, a jóindulatot. Kijelöli a célokat amennyiben a hallgatóság egyetértését megnyerte.
A szónoki beszéd a nyilvánosság, a közönség számára a meggyőzés céljával előadott retorikai szöveg.
A retorika kritériumai
Kommunikációs funkciók
- mint minden beszédben, a nyilvánosság előtt tartott szónoklatban, előadásban is fontos szerepük van a kommunikációs funkcióknak.
- a nyilvános beszéd fontos része a meggyőzés, rábeszélés, hallgatóság megnyerése, tehát szükséges jellemző a: - felhívás
- gyönyörködtetés, érzelemkifelezés (ünnepi beszédek)
- ismeretközlés
- esztétikai szerep (stíluseszközök)
A hatásos nyelvi megformálás eszközei:
- bővítés: a mondanivaló tartalmi erősítését jelenti, melynek célja a hatásosabb meggyőzés:
- összehasonlítás (példákkal)
- felsorolás
- leírás
- következtetések
- szóképek: színesebb előadásmódot tesznek lehetővé
- metafora
- metonímia
- szynekdoché
- hyperbola
(- humor, irónia)
- alakzatok: mondatbeli elrendezéssel való játék
- tagmondatok elemeinek felcserélése
- szószerkezetek, szavak ismétlése
- egy-egy szó elhagyása (úgy, hogy a mondatrész a mondat egészéből érthető legyen)
A szónoki beszéd fajtái:
- tanácsadó beszéd (pl.:politikai beszéd)
- törvényszéki beszéd (pl.:vádbeszédek, védőbeszédek)
- alkalmi beszéd (pl.:ünnepi beszédek, dicséret)
A retorika műfajai:
- előadás, kiselőadás, felszólalás, hozzászólás, értekezés, beszámoló, ismertetés, nyilvános vita
(- tévés és rádiós műfajok:hír, tudósítás, riport, interjú, nyilatkozat, glossza, jegyzet)
A szónok feladatai:
anyaggyűjtés
anyag elrendezése
szöveg megfogalmazása, kidolgozása
előadásmód megtervezése
szöveg emlékezetbe vésése
szöveg előadása
A jó szónok tulajdonságai
-
tisztesség: fontos tudni, hogy a közszereplés, a nyilvánosság vállalása felelősséggel jár, csak az erkölcsileg hiteles ember szavai lehetnek meggyőzőek
-
találékonyság: egyrészt azért, hogy megtaláljuk a beszédhez a legmegfelelőbb anyagot, a jó érveket, bizonyítékokat, másrészt azért, hogy alkalmazkodni tudjunk a hallgatók ismereteihez, véleményéhez, hangulatához stb.
-
szerkesztőkészség: a szöveg megfelelő elrendezéséhez, logikus felépítéséhez
-
stílusérzék: a hallgatóságnak leginkább megfelelő hangnem, stílus kiválasztásához
-
emlékezőtehetség: tények, tételmondatok, példák és a beszéd felépítésének rögzítéséhez
-
előadókészség: a szöveg hatásos megszólaltatásához, a beszéd zenei eszközeinek, a nem nyelvi jeleknek megfelelő alkalmazásához
-
nagy szókincs
-
állhatatosság
-
önuralom, fegyelmezettség
-
alapos jártasság a témában
A megfelelő hatás elérése érdekében a szónok használhatja a költői kifejezőeszközöket is: költői kérdést, metaforát, hasonlatot, megszemélyesítést, ismétlést, felsorolást, halmozást, fokozást, túlzást, sejtetést, késleltetést stb.
|