Nyelvtan tételek : A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig |
A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig
A szónoki beszéd fogalma: Egy szónok által nagy nyilvánosság előtt mondott, ékes stílusú, igényes politikai vagy ünnepi beszéd. Mára kitágult a fogalom jelentése. Ide sorolunk minden olyan megnyilatkozást, amelyben a megszólaló nem csupán saját nevében szól egy közösséghez. A szónoki beszéd verbálisan egyirányú kommunikációs forma, hiszen a hallgatóságnak csak korlátozott lehetőségei vannak a visszajelzésre (pl. tetszésnyilvánítás tapssal, figyelmes csend vagy érdektelen moraj, nem-verbális eszközök pl. ásítás).
A szónoki beszéd kommunikációs funkciói: Nincs közvetlen visszajelzés a hallgató felől, legalábbis verbálisan.
Kifejező funkció
|
A hallgatóságból érzelmi reakciót vált ki, célja, hogy megindítja a hallgatóságot.
|
Esztétikai funkció
|
A hallgatóság gyönyörködtetése (pl. ünnepi beszédek), és a felelősség is igényességet kíván.
|
A kapcsolat fenntartása
|
A beszéd elején időnként közben és végén a hallgatóság megszólításának (pl. Tisztelt hölgyeim és Uraim! Tisztelt ünneplő közönség!) célja a figyelem ébrentartása és a tisztelet kifejezése a közönség iránt.
|
Arisztotelész szerint a rétornak rendelkeznie kell az alábbi öt tulajdonsággal/eszközzel ahhoz, hogy sikeres szónoklatot alkothasson. A szónoklás művészetének atyja ezt az öt képességet a klasszikus retorika öt lépésének nevezte.
INVENTIO = feltálalás
[invenció = feltálalás, anyaggyűjtés]
|
Fellelni azt, amiről beszélünk.
|
DISPOSITIO = elrendezés
[diszpozíció = elrendezése]
|
Elrendezni azt, amit felleltünk.
|
ELOCUTIO = kifejezés
[elokúció = kifejezés]
|
Hozzárendelni a szöveghez a szóékítményeket, a figurákat.
|
MEMORIA = megtanulás
[megtanulás]
|
Az emlékezethez folyamodni.
|
PRONUNTIATIO = előadás
[pronunciáció = előadás]
|
Taglejtések és dikciók, hangosítás
|
Az első három a beszéd szövegének megfogalmazásához, létrehozásához elengedhetetlen, míg az utóbbi kettő a kész szöveg hangzóvá tételéhez, az előadáshoz szükséges.
A szövegszerkesztés menete:
1.Az első lépések:
Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. (érvelő szövegnek: témajelölő cím).
A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget.
Anyaggyűjtés előtt elővázlat írása à céltudatosabb gyűjtés.
2.Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése.
Forrásai: mások tapasztalatai, ismeretei à könyvből, filmből, internetről, személyes beszélgetésből; saját ismereteink, tapasztalataink hitelesebbé teszik beszédünket. (megfigyelések, kísérletek, kapcsolatok, utazások, olvasmányok).-> következtetések levonása, egyéni ötletek à meggyőző beszéd.
3.Az elrendezés:
Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat. Kiválasztjuk a fontosabb gondolatokat à tételmondatok. Ezek köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, ezekből épül fel a vázlat, amiben szerepelhetnek kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.
4.A befogadást és megértést segítik a következő elvek:
Egység elve: a szöveg tárgyára vonatkozzon mindaz, amit mondunk vagy írunk.
Haladás és folyamatosság elve: minden mondat továbbvigye a téma kifejtését vagy új nézőpontból mutassa be azt.
A mondanivaló logikus elrendezésének elve: nem elég összekapcsolni a szövegrészeket, logikus sorrendbe kell állítani őket.
A mondanivaló arányos elrendezésének elve: a szövegrészek terjedelmét, az egyes részek kifejtettségét a szöveg egészéhez, a kommunikáció céljához igazítsuk. Nagyobb teret és időt kapjanak a fontosabb részek.
A fokozatosság elve: az összegyűjtött anyag elrendezésekor mérlegelnünk kell: mi a fontos, és mi kevésbé fontos a szöveg egészének a szempontjából. Meggyőző beszédben a fontosabb részeket a szöveg élére vagy végére kell tenni.(A szövegünk a teljesség és a befejezettség érzését keltse.)
5.A szöveg kidolgozása:
· Megfogalmazzuk a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget.
· Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket.
· Ügyelünk a nyelvhelyességre, helyesírásra.
· Előadásmód megtervezése (nem nyelvi eszközök alkalmazása).
· Az emlékezetbe vésés és az előadás:
A lényeges érveket, néhány idézetet, hatásos beszédfordulatokat, akár az egész szöveget érdemes megtanulnunk, majd próbabeszédet tartanunk à önellenőrzés+csökkenti a lámpalázat.
· Törekedjünk a spontánnak tűnő, természetes, szabad beszédre.
· A felolvasás a legkevésbé alkalmas forma nyilvános előadásra.
6.Végül: A szöveg előadása.
|