A magyar helyesírás alapelvei
A helyesírás olyan szabályrendszer, amely a nyelv írásbeli rögzítését irányítja. A magyar helyesírás hangjelölő és betűíró
Helyesírásunk négy alapelvre épül:
-
a kiejtés elve,
-
a szóelemzés elve
-
a hagyomány elve,
-
az egyszerűsítés elve
Egy-egy szó írásában akár több alapelv is érvényesülhet. A helyesírás nem cél, hanem eszköz, az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia.
A kiejtés elve:
az egyes szóelemeket a kiejtés szerint írjuk le, vagyis a leírt betű jelöli a kiejtett hang rövidségét, hosszúságát (pl. asztal, út, másképpen, híd, eltör, később)
A szóelemzés elve:
-
ha egy szó több szóelemből épül fel (toldalékos vagy összetett szó), akkor az egyes elemeket eredeti alakjukban kell leírni, és nem ahogy kiejtjük,
-
az írásnak tükröznie kell az eredeti szótövet és a toldalékot (képzőt, jelet, ragot), különösen akkor fontos ez, ha valamilyen mássalhangzótörvény is végbemegy kiejtés során (pl. menjen, színpad, kétszer, éljen)
A hagyomány elve:
-
néhány régi családnév írásában érvényesül ez az elv, illetve a ly írásában,
-
a ly-nek ma már nincs önálló hangértéke, egybeesik a j-vel, de szavaink írásában megőriztük (pl. folyó, mosolyog, gömbölyű, Balogh, Kovách, Rácz)
Az egyszerűsítés elve:
-
a kétjegyű betűk írásakor alkalmazzuk, ha a kétjegyű betűk hosszú hangot jelölnek (pl. asszony) – kivétel: az összetett szavak (pl. kulcscsomó, díszszázad)
ha hosszú mássalhangzóra végződik az alapszó, és a toldalék is ugyanazzal a mássalhangzóval kezdődik, akkor nem írunk le három azonos mássalhangzót, hanem csak kettőt (pl. toll + val = tollal, sakk + val = sakkal) – kivétel: a családnevek és az összetett szavak, ebben az esetben kötőjelet használunk (pl. Kiss-sel, Papp-pal, Bükk-kel (a keresztnevekre ez nem érvényes: Anettel, Mariannal), balett-táncos)
Kiejtés elve
|
Szóelemzés elve
|
Hagyomány elve
|
Egyszerűsítés elve
|
A tőszavakat, illetve toldalékokat általában úgy írjuk le, ahogyan ki is ejtjük őket.
Pl.: körte, szék, alma, -ban, ság
|
A toldalékos (képzett, jelezett, ragozott), illetve az összetett szavakban általában feltüntetjük az összetevő morfémákat (tehát a szótőt + toldalékokat, illetve az összetett szavakat,
Pl.: látja, szabadság, tősgyökeres)
|
A máig megőrzött írásmód sem kiejtés, sem a szóelemzés elvével nem magyarázható.
Különösen a régi családnevek írását tartjuk tiszteletben, illetve a hagyományos ly írását,
Pl.: Dessewffy, Batthyány, király, hely, stb…
|
A hosszú kétjegyű mássalhangzókat nem teljes alakjukban kettőzzük meg, hanem egyszerűsítve.
Három azonos mássalhangzót nem írunk le egymás mellé még akkor sem, ha szóelemzés ezt megkívánná, pl.: füttyent (és nem fütytyent), címzettől (és nem címzetttől)
Keresztneveknél: pl. Mariannal
Vezetékneveknél: Kiss- sel
Összetett szavaknál:
Jegygyűrű,
balett- táncos
|
Mássalhangzótörvények
-
a mássalhangzók közvetlen a szomszédos hangjaikra hatnak,
-
hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés
-
Hasonulás: két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik úgy változtatja meg a másikat, hogy egy új fonéma keletkezik
-
Részleges hasonulás: egyetlen képzési mozzanat tekintetében változtatja meg a másikat
-
zöngésség szerinti részleges hasonulás (pl. vasgolyó - vazsgolyó)
-
képzés helye szerinti részleges hasonulás (pl. azonban – azomban)
-
teljes hasonulás: az egymás mellett lévő mássalhangzók közül az egyik teljesen magához hasonlóvá alakítja a másikat (két egyforma hangot ejtünk)
-
írásban jelölt: virággal, széppé,
írásban nem jelölt: anyja, éljen
|