Tömegkommunikáció és nyelvhasználat
Nincs olyan téma, és nincs olyan egyén, vagy közösség, amely ne válhatna a tömegkommunikáció felhasználójává, címzettjévé.
A tömegkommunikáció már a korai társadalmakban is jelen, volt, a széleskörű tájékoztatás mindig is fontos volt az emberi történelemben. Hatása és jelentősége azonban a civilizáció fejlődésével egyre nagyobb lett. A 19.-20. századra azonban, a második ipari forradalmat követően a technikai újítások lényegében változtatták meg, formálták át, és gyorsították fel a tömegkommunikációt.
Saját írás, ezért másolni tilos!
Tömegkommunikáció: olyan kommunikációs forma, amely mind témáiban, mint felhasználó körében univerzitásra tör (mindenről akar beszélni, mindenkihez akar szólni).
Nincs olyan téma, és nincs olyan egyén, vagy közösség, amely ne válhatna a tömegkommunikáció felhasználójává, címzettjévé.
A tömegkommunikáció már a korai társadalmakban is jelen, volt, a széleskörű tájékoztatás mindig is fontos volt az emberi történelemben. Hatása és jelentősége azonban a civilizáció fejlődésével egyre nagyobb lett. A 19.-20. századra azonban, a második ipari forradalmat követően a technikai újítások lényegében változtatták meg, formálták át, és gyorsították fel a tömegkommunikációt.
Tömegkommunikáció jellemzői:
-
Közvetett, azaz valamilyen eszköz segítségével terjed, ez az eszköz a médium.
-
Felülről, irányítottan hat, a szélesebb társadalmi rétegek felé.
-
Rendszerint egyirányú (kivétel pl. betelefonálós, szavazós TV-műsorok).
-
Tömeges, nagy tömegeket megszólító.
A tömegkommunikáció társadalmi csoportok céljait és érdekeit hordozza. Közvetítői az emberek, forrásai a szerkesztőségek, kiadók, társadalmi szervezetek. Befogadója a közönség, nyelve a művelt köznyelv.
Médium (közvetítő eszköz) megfelel a kommunikációs modell csatornájának.
Médium lehet:
-
Kézzel írt, vagy nyomtatott média: pl. napilap, politikai, gazdasági lap. Nyomtatott médiaműfaj a sajtó, egyben ez a legnagyobb múltú média is. Hagyományosan irodalmi nyelvezetű, kifinomult, választékos szókincsű.
-
Hangos média: ilyen például a rádió. A 20. század első felében a hírközlés legfontosabb eszköze. A televízió elterjedésével párhuzamosan szorul vissza jelentősége. Rádióműsorok lehetnek rádiójátékok, hangos történetek (novellák), hírműsorok, riportok, különböző rétegeknek szóló műsorok. A korai rádiózás jellemzője az irodalmi nyelvezet és a komolyzene.
-
Audiovizuális média: TV, film, internet, multimédia,... Néhány TV műfaj: hírműsorok, háttérműsorok (stúdióbeszélgetés, vita), dokumentumműsorok, reklám, tévéshow, zene (koncert, zenés klip), oktató-ismeretterjesztő műsorok, rétegműsorok, közvetítések. Közszolgálati televíziók a DunaTV. MTV, M2. A mintául szolgáló köznyelvi nyelvhasználatra törekednek, ez az úgynevezett közszolgálati médianorma.
A sajtó hagyományos műfajai:
-
hír: újságírás egyik alapműfaja. A legelső újságok hírközlő újságok voltak. A hírérték a frissességből, fontosságból, közérdekűségből adódik. A hír 4 alapvető kelléke: kivel (vagy mivel), hol, mikor, mi történt (vagy mi fog történni). Ezt bővítheti tovább a hogyan és a miért.
-
tudósítás: a hír egy rokona. Lényegi különbség, hogy a tudósításban az újságíró a saját maga által látott, tapasztalt, átélt eseményről számol be, tájékoztat.
-
riport: egy esemény- vagy cselekménysorozatot mutat be, hasonlóan a tudósításhoz. Mindkettőben az újságíró személyes részvétele, tapasztalata, közreműködése alapján számol be valamilyen cselekményről. A tudósításnál az újságíró inkább szemlélő-leíró, a riportban ezen túl cselekvő-résztvevő.
-
interjú: angol eredetű, jelentése megbeszélés, tárgyalás, beszélgetés. Témája lehet bármely elméleti vagy gyakorlati kérdés, esemény, egy életút. Mint a riportnak, az interjúnak is párbeszédes szerkezete van.
-
kritika: tanulmány, esszé, egy másik sajtóanyagról, egy műalkotásról,...
-
jegyzet: egyetlen gondolatkör kifejtése. Kedvelt újságírói műfaj, általában az élet mindennapi dolgairól szól. Hangvétele lehet komoly és humoros, lírai, drámai vagy ironikus. Mindenképp az olvasó érzelmeire kíván hatni.
-
glossza: szókimondó, csattanóval záródó, rövid írás. Tárgya is valamilyen aktuális kérdés. Az olvasó érzelmeire és humorérzékére kíván hatni, szubjektív, meggyőző célzatú írás.
-
kommentár: angol szó, hírmagyarázatot jelent. Valamilyen aktuális hírhez fűzött szubjektív, az újságíró véleményét, értelmezését bemutató írás.
Sajtónyelv meghatározó kellékei:
-
Világos, lehetőség szerint egyszerű (vagy magyarázó) szóhasználat, mondatszerkesztés.
-
Meghatározóan irodalmi hangvétel.
-
Figyelemfelkeltő eszközök használata (cím, vezércikk,…).
Az ezredfordulót követően az internet kulcsfontosságú tömegkommunikációs eszközzé nőtte ki magát, a hírek futótűzszerűen terjednek és elég széles réteghez jutnak el, így egy új médium született.
A világháló a fejlett, nyugati világ mindennapjainak nélkülözhetetlen kelléke lett. A ma felnövő generáció már ennek a természetességében él, nem csoda, hogy a nyelvhasználatot is erősen befolyásolja az internetes kapcsolattartás és tömegkommunikáció.
|