Nyelvtan tételek : A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása |
A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása
A nyelvújítás a nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása a nyelv életébe, a nyelvfejlődés mesterséges irányítása, a nyelv tudatos és szándékos alakítása és bővítése.
Célja:
-
a magyar szókincs bővítése
-
az idegen szavak magyarral való helyettesítése
-
a stílusújítás
-
végső soron: az egységes nemzeti nyelv megalkotása volt
Előzményei:
Az 1700-as évek elejére a magyar nyelvben túlburjánzott az idegen (német, latin, francia) hatás, a magyar nyelv visszaszorult ® erősödött az igény a megtisztításra, hogy az anyanyelvet megtarthassuk, s a tudományok és a művészetek is e nyelven szólaljanak meg.
Mindez összekapcsolódik a haladás és a függetlenség eszméjével is.
Pl.: Bessenyei György Magyarság című röpirata: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudóssá, de idegenén sohasem!”
A feladat tehát kettős: a magyar nyelv fejlesztése és egyenjogúsága más nyelvekkel!
Folyamata:
-
A XVIII. század utolsó harmadától: irodalmi szalonok, társaságok, folyóiratok létrejötte, a színjátszás fejlődése, növekvő könyvkiadás.
-
Bessenyei György munkássága (pl.: Jámbor szándék című művében már „tudós társaságot” sürget. ® 1831: Magyar Tudományos Akadémia.
-
Az irodalmi központ ezután Széphalom lesz, Kazinczy Ferenc otthona.
-
Országos viták a normatív,egységes irodalmi nyelv ügyében:
-
Mi legyen az alapja?
-
Az élőbeszéd vagy a régi magyar irodalmi nyelv?
-
A nyelvjárások? Melyik közülük? (észak-keleti!)
-
Ezt ki döntse el?
-
Írók? Nyelvészek? A beszélők összessége?
-
Mi fejleszti jobban?
-
A fordítások vagy az eredeti művek?
-
Helyesírási kérdések:
-
„Jottista-ypszilonista háború: vagyis a szóelemző és kiejtés szerinti írásmód harca:
-
A jottisták (Révay Miklós vezetésével) a szóelemző (pl.: látja, kertje, adja) írásmódot javasolták.
-
Az ypszilonisták (Verseghy Ferenc vezetésével) a kiejtés szerinti (láttya, kerttye, aggya) írásmódot.
-
A jottisták győztek, Kazinczy is őket támogatta.
A fő nyelvújítási harc a XIX. század első két évtizede Kazinczy vezetésével:
A két fő ellentábor:
-
ortológusok (hagyományőrzők, a régi nyelvállapotot őrzik, kiadják a Debreceni Grammatikát).
-
neológusok (nyelvújítók, céljuk a beavatkozás a nyelv életébe).
1813: Kazinczy: Tövisek és virágok című epigrammagyűjteménye ® az ortológusok a Mondolat című gúnyirattal nevetségessé teszik ® 1815: Kölcsey Ferenc és Szemere Pál a Felelet a Mondolatra című stílusparódiával védik meg barátjukat.
A nyelvújítási harcot Kazinczy zárja le 1819-ben az Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél című írásával. Ebben elveti a nyelvújítók túlzásait és szélsőségeit, de elismeri a nyelv megújításának szükségességét is, megkülönböztetésével kijelöli szerepüket a szépirodalomban és a köznyelvben.
A nyelvújítás módszerei:
Tájszavakat tettek köznyelvvé (pl. burgonya, betyár, kelme, hullám, sejt, zamat).
Régi magyar szavakat eleveníttettek fel ( pl. dísz, hon, terem, hős).
Idegen szavakat magyarosítottak:
Pl.: latin balaena ® magyar bálna, német Leipzig ® magyar Lipcse
Új szavakat alkottak:
-
Képzéssel: -a, -lag, -leg, -z, -ít, -sít, -kodik, -kedik, -ködik, -alom, -elem, -mány, -mény, vány, -vény, -zat, -zet, -da, -de, -tyú, -tyű stb. képzőkkel:
Pl.: történelem, bántalom, tengerész, állítmány, körzet, szenvedély, kiáltvány, élmény, homlokzat, bölcsészet, dugattyú, óvoda, szálloda, járda
-
Szóösszetétellel: szemüveg, jármű, folyóirat;
+ tükörfordítások is:
antipátia ® ellenszenv
szimpátia ® rokonszenv
-
Ritkább módokon:
-
Szóelvonással: kapál ® kapa; ábra, ború, szomj, tan
-
Szócsonkítással: címer ® cím; gyárt ® gyár; gépely ® gép
-
Szócsonkításos összetétellel: híg + anyag ® higany
cső + orr ® csőr
rovátkolt + barom ® rovar
-
Szóvegyüléssel: ordít + kiabál ® ordibál
csokor + bokréta ® csokréta,
zengő + tambura ® zongora,
zavar + kerget ® zargat
Eredménye: Kb. 10.000 akkor keletkezett szó még ma is él, de a túl merészek eltűntek:
pl.: nyaktekerészeti mellfekvenc ® nyakkendő
foltos nyakorján ® zsiráf
gőzpöfögészeti tovazötyögő ® mozdony
Nemcsak a szókincs, hanem a szépirodalom, a társalgás, a tudományok stílusa is megújult.
1832: A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (Vörösmarty Mihály).
1844. évi II. törvénycikk: a magyar az államnyelv (a latint váltja fel).
1872: megindul a Magyar Nyelvőr című folyóirat
|