A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói
A beszéd mint cselekvés,
a nyelv és a beszéd funkciói
Beszéd = nyelvhasználat, társadalmi jelenség, alapja a nyelv.
A beszéd, mint cselekvés egyedi alkotótevékenység, az egyén hozza létre az adott kommunikációs helyzetben.
- a kommunikáció eszköze, nem pusztán információközlés, kétoldalú, számos nyelven kívüli eszköz is alakítja a jelentést.
- gondolati tevékenység, egyben cselekvés is, gondolatközlés, érzelem- akarat kifejezés, visszajelzés, befolyásolás.
A nyelv és a beszéd nagyon szorosan összefügg. A nyelv nem más, mint eszközkészlet, a beszéd ennek a működtetése, azaz a működésben lévő nyelv.
A beszéd tevékenység, a nyelv alkalmazása. A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.
Emberi beszédben a kifejező, ábrázoló és felhívó funkciók érvényesülnek, amik alapvetően szándékosak: az emberi beszédben a cél dominál (az állatoknál az ok). Minden kimondott gondolat egyúttal cselekvés is, hatást vált ki a másik félből.
A pragmatika (nyelvhasználat) foglalkozik vele
= a beszédhelyzetet és a szövegkontextust figyelembe vevő jelentést vizsgálja
A beszédtett a kommunikáció és a szöveg egyik funkciója, amely során a beszélő valamilyen cselekvést hajt végre.
- informál másokat
- figyelmeztet valakit
- rendel, ösztönöz, meggyőz, rábeszél
Ahhoz, hogy egy ige beszédcselekvés legyen:
- jelen idejűnek, egyes szám első személyűnek kell lennie
+ meg kell felelnie bizonyos feltételeknek is: érvényességi feltételek
1.a személyeknek és a körülményeknek megfelelőeknek kell lenni
2. a cselekvést korrekten végre kell hajtani
3. megfelelő szándék pl. bocsánat
3 típusa van a beszédaktusoknak
1. valamit mondás (lokúciós) információközlés, gondolatközlés, érzelmi világ, akarat, lelkiállapot kifejezése
2. valamit tevés (illokúciós) visszajelzés, befolyásolás, óhaj, felszólítás, parancs, felkiáltás, kérés
3. a hallgatóra gyakorolt hatás kijelentése (perlokúciós) meggyőzés, megszégyenítés, megfélemlítés, untatás, zaklatás, lelkesítés
A beszédaktusok lehetnek szó szerintiek és indirektek (nem szó szerintiek)
Pl: Diák – szeretek dolgozatot írni – indirekt
Tartalmazhatnak implikációt, bennfoglalt állításokat
Pl: A nagyszüleim meglátogatnak, akkor rendet rakok a szobámban, mert nem szeretik a rendetlenséget.
A beszédnek, mint cselekvésnek a hangképzés is része.
Az emberi beszédet attól számítjuk, amikor még nem csak ösztönös felhívásként, vagy reakcióként jelent meg a hangkapcsolat, hanem akkortól amikor a valóságról közölni akart valamit.
Pl. Feladat: Bizonyítsa be az alábbi megnyilatkozások és a hozzájuk kapcsolt beszédhelyzetek alapján, hogy a beszéd is cselekvés! (3 példa)
No megállj! (beszédhelyzet, a megnyilatkozás jelentése)
|