A nyelv és a gondolkodás, a nyelv és a megismerés viszonya

A nyelv és a kommunikáció

A nyelvvel a gondolatainkat fejezzük ki és kommunikálunk.

A nyelv a kommunikációnak, vagy az emberi létnek a legmeghatározóbb eleme, nem egyszerűen eszköz, hanem emberi létünk legfőbb közege.

A nyelv elemeiből alkotjuk meg a kommunikációs helyzetnek megfelelő szöveget.

A nyelv tudása nem elegendő a kölcsönös megértéshez.

A nyelvünk állandó változásban van, de ugyanakkor egyfajta állandóság is jelen van benne, hisz másképp nem értenénk meg egymást.

Az emberi nyelvek alapvető szerkezetükben egységesek:

Nyelv = Szókészlet + Nyelvi rendszer + Használati szabályok

A nyelv és a gondolkodás

A nyelv és a gondolkodás között szoros kapcsolat van, hisz gondolunk valamire azt megpróbáljuk szavakba önteni és a létrejött szöveg hatással van az üzenet fogadójára. Ez a kommunikáció folyamata.

Babits Mihály azt írja: „Gondolkodni és beszélni voltaképpen egy. Gondolkodás nem képzelhető el beszéd nélkül, és megfordítva.” A nyelvi forma tehát mindig feltételezi a gondolkodást, és a gondolkodás alapvető föltétele a nyelv.

A nyelv és a gondolkodás egyaránt nagyon fontosak és az egyik nem érvényesülhet a másik nélkül.

Szoros kapcsolat van a nyelv és a kommunikáció, a nyelv és a társadalom, valamint a nyelv és a gondolkodás között. Kölcsönösen hatnak egymásra, és egymást kölcsönösen feltételezik.

A nyelv és a társadalom

A nyelv maga évezredek alatt alakult ki, ebben benne van az egész emberiség történelme, a nyelv segítségével sajátítjuk el a kultúrát és válunk emberré.

Pascal így fogalmazta meg= “Nádszál az ember, de gondolkodó nádszál, ez adja legfőbb méltóságát.”

A nyelv segíti a múlt megismerését, ezért van jelen és jövője. Az ember a gondolatai segítségével a jövőt is tudja tervezni.

Lehetővé teszi a nyelv a világ megismerését.

A nyelvünk a nyelvhasználatunk nagyon sok mindent képes elárulni rólunk, életünkről, társadalmi helyzetünkről.

Nyelvhasználatunkat egyaránt befolyásolhatják belső (nem, kor, tulajdonságok) illetve külső tényezők (lakóhely, munka, iskolázottság).

A nyelv fejezi ki a társadalomhoz, nemzethez való tartózásunkat is. Az anyanyelvünk a nemzeti öntudat egyik fontos szimbóluma.

A nyelv társadalmi jelenség, amely az egyes emberektől függetlenül is létezik, s alapja a beszédtevékenységünknek.

Minden nyelv közös vonása, hogy minden nyelven a minket körülvevő világot próbáljuk leírni és megismerni.