A nyelv, mint jelrendszer
A nyelv, mint jelrendszer
A jel olyan érzékelhető jelenség, amely többet, mást jelent önmagánál.
A nyelvnek kettős természete van jelölő és jelölt. Van olyan, aminek jelentése is van. A jelentés az az absztrakció amit a jelenségnek tulajdonítanak.
Fonéma = hang, nincs jelentése, jel elem.
Morféma = nyelvi jel, aminek van jelentése is, a legkisebb nyelvi jel.
- tőmorféma (szabad morféma)
- toldalékmorféma (kötött morféma)
A jeleket természetes és mesterséges jelekre oszthatjuk:
Természetes jel például a tűz füstje, az arc sápadtsága, a növényzet zöldsége, kopársága.
Mesterséges jelek a közlekedési táblák, írásjelek, rendőr karjelzései.
Ezek is mind jelentést hordoznak.
Csoportosíthatjuk még aszerint, hogy milyen viszony van a jelölő és a jelölt között.
- ikon: ha hasonlóság van (fénykép-ember)
- index: ha nem hasonlítanak, de van köztük kapcsolat
- szimbólum: a jelölő és a jelölt között nincs semmiféle kapcsolat, mégis mindenki tudja, hogy mit jelentenek. (zászlók színei, galamb, olajág, kard, színek szimbolikája)
Jel több minden is lehet, például az öltözködés, a hangok, vagy a testnyelv is. Egy speciális jelrendszer ami a vakoknak találtak ki, a Breile-írás. Ezek a nem nyelvi jelek.
A legegyetemesebb, mindenki által használt jelrendszer a nyelv.
A nyelvünk is egy megállapodáson alapuló nyelvrendszer.
A nyelv lépcsőzetesen épül fel:
1. Fonéma (beszédhang)
2. Morféma (szótő, szótoldalék)
3. Lexéma (szóalak):Lexéma minden szótárban található szó.
4. Szintagma (szószerkezet) - piros sapka, ez jelzős szintagma
- könyvet vásárol,tárgyas szintagma
- összetettebb szószerkezetek
5. Mondat: gondolat +intonáció egésze
6. Szöveg: már a beszéd része
Fonéma à Morféma à Szintagma à Mondat à Szöveg.
|