1., A békeszerződés megszületésének körülményei

Magyarország a Központi hatalmak oldalán harcolt a háborúban, az Antant meg akarta semmisíteni a Monarchiát., és mivel hazánk a Központi hatalmakat erősített  súlyos békefeltételeket szabtak Magyarországra nézve.

A békeszerződést nem azonnal kötötték meg, hanem 1,5 évre rá mivel, nem volt alkalmas vezető, így amikor Horthy Miklóst kormányzóvá választották már megfelelő volt a körülmény a békeszerződés megkötéséhez.

A szerződés megkötésére delegációt küldött a magyar kormány, Teleki Pál és Apponyi Albert személyében. A békeszerződést 1920. június 4.-én kötötték meg.

A magyar delegáció érveket sorakoztatott fel a békeszerződés ellen:

5. A Kárpár-medence egységessége, a természetes földrajzi egység.
5. A különböző területek kiegészítik egymást gazdasági szempontból is.
5. A történelmi érvek között elmondták, hogy Magyarország már több mint 1000 éve ebben az egységben áll fent.
5. Hagy dönthessen népszavazás a hovatartozásáról, ez egyedül Sopronban volt lehetséges.

Az Antant delegáció azzal érvelt a békeszerződés mellett és a magyarok ellen, hogy:

5. Az etnikai elv alapján a többségi nemzetiségeknek joga van a saját országához tartozni, az egész területet nézve a magyarság valóban kisebbségben volt, de a peremterületeken, ők voltak többségben.
5. A történeti elvek szerint a románok arra hivatkoztak, hogy ők már a Római Birodalom idején is itt voltak, ez volt a Román-dák kontinuitás. A csehszlovákok pedig a Nagy Morva Birodalomra utódainak vallották magukat, ami szintén előbb volt a Kárpát-medence területén, mint a magyarság.
5. Az ideológiai érvek azt hangsúlyozták, hogy Magyarország miatt robbant ki a háború, és elvesztette azt, így büntetést érdemel.
5. Az érvek között volt még a nemzetiségek sorsa, Magyarország elnyomta a nemzetiségeket, így szintén büntetést érdemel. Valójában Magyarország nem volt erőszakos a nemzetiségekkel szemben.

A békeszerződés eldőlésében nagyhatalmi politikai is közrejátszott. A franciák teljesíteni akarták a területi ígéreteiket Románia és Szerbia felé. A magyarságot körülvevő államok megerősítésével meg akarta erősíteni Franciaország a befolyását Közép-Európában.

Az etnikai határokat azért nem vették figyelembe, mert fontosabbnak tartották a természetes határokat, ilyen természetes határ volt például a Duna és a vasút.

2., A békeszerződés tartalma

Magyarország 282 000 km2-ből 93000 km2 maradt, de ebben nem volt benne Horvátország. Hazánk 2/3-át elcsatolták.

A felosztás alapján több ország kapott területet a nagy Magyarországból:

Csehszlovákia = Felvidék, Kárpátalja

Rómánia = (több mint 100 000 km2-t kapott, tehát többet, mint Magyarország megmaradt területe) Erdély, Alföld K-i része, Bánság K-i része.

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság = Bánság Ny-i része, Dél – Alföld (Bácska), Baranyai háromszög, Mura-köz (30% magyarság).

Ausztria = Ny-Magyarország (10% magyarság).

Lengyelország = Kárpátok É-i régiójában 2 kisebb terület.

1920-ban Olaszország kapta meg Fiumét.

3., Az etnikai viszonyok

Az elcsatolt területek 30%-a magyar volt, a határmentén mindenhol a magyarok voltak többségben.

A lakosság 21 millió főről 7,6 millió főre csökkent, ennek két eredménye volt, az egyik az, hogy Magyarország függetlenné vált, a másik pedig az, hogy homogén nemzetállam lett, 92%-a magyar volt, csak 8% német kisebbség maradt.

Magyarország nemzetállam, de az elcsatolt területek nem nemzetállamok, mivel az elcsatolt utódállamokba 3,3 millió magyar került.

4., A gazdasági következmények

Delegáció hangsúlyozta, hogy Magyarország együtt gazdasági egységet képez, mivel felosztással elkülönültek az iparágak, a gyárak, bányák nem tudták biztosítani a nyersanyagot, így elvesztették piacaikat.

A közlekedés is szétdarabolódott, így Budapest központú lett az ország. Ezáltal óriási veszteséget szenvedett az infrastruktúra, a vasútvonal túltengett Budapest felé és elvesztette az elvezető mellékvonalait.

Új vámhatárok is létrejöttek.

Magyarország nagy múltú városait vesztette el, például Kassát, Szabadkát, Pozsonyt, így csak egy nagyváros maradt Busapest, az ellensúly hiányában városszerkezete eltorzult. A nagyobb városok pedig elvesztették vonzáskörzetüket, például: Szeged, Pécs, Győr, Debrecen.

Vízprobléma is felmerült a területek elcsatolásával, mivel az összes lényeges víz az ország határán kívül ered, így nő az árvízhelyzet, tehát Magyarország vízügyileg kiszolgáltatott volt.

Politikai következménye a revízió = a békeszerződés felülvizsgálatát, később az elcsatolt területek visszaszerzését jelentette.

Katonai vonatkozásban korlátozták a magyar haderő létszámát, nincs általános hadkötelezettség, nem állították rendbe a modern fegyvernemeket, a lőszergyártás pedig nemzetközi ellenőrzés alatt folyt.

Magyarország egyre inkább közeledni kezdett Németország és Oroszország felé.