1., Az Erdélyi Fejedelemség létrejöttének körülményei

1526-ban az ország 2 részre szakadt, 1541-ben a törökök elfoglalták Budát, így már 3 részre szakadt az ország.

A három országrész:

5. Királyi Magyarország: a Dunátúl nyugati része, Felvidék, Horvátország, Szlavónia.
5. Erdélyi Fejedelemség: Erdély, Alföld keleti része (=Partium)
5. Török Hódoltság: Magyarország középső része

A 2. országrészt, az Erdélyi Fejedelemséget János Zsigmond kormányozta, a K-i részből alakult ki, János Zsigmond csecsemő volt, így Fráter György irányított helyette.

Buda 1541-es eleste után a Tisza vonala mögé szorított részeken Fráter György kemény kézzel látott hozzá az államélet megszervezéséhez.

1541 után Fráter György egyesíteni akarta a Királyi Magyarországot és a Keleti országrészt. Azt akarta, hogy cserébe Ferdinánd szálljon szembe a törökkel, de nem sikerült.

1551-ben Fráter György és Izabella a Habsburgok kezére adta Erdélyt, egy zsoldosvezért megölte Fráter Györgyöt.

János Zsigmond uralkodása alatt vált erőssé ismét Erdély, visszatérésével kezdődik meg az Erdélyi Fejedelemség kialakulása.

A Habsburgokkal János Zsigmond 1570-ben Speyerben rendezte a közjogi viszonyokat. Lemondott királyi címéről, és, mint Erdély fejedelme elismert a Habsburg kézen lévő magyar korona főségét. A rendezés arra az esetre szólt, ha János Zsigmond fiú utód nélkül halna meg, ismét Habsburg országegyesítésre kerülne sor.

1571-ben János Zsigmond meghalt. Báthory István került Erdély élére, aki visszaverte Miksa hódító kísérleteit, uralkodása alatt szilárdul meg az Erdélyi Fejedelemség.

2., A fejedelemség kül- és belpolitikája

Külpolitika

Erőegyensúly alakul ki a Török Birodalom és a Habsburg Birodalom között. Így nem volt szükség Erdély elfoglalására. Erdély független, de elkötelezettségei vannak a Török Birodalom felé.

Az Erdélyi Fejedelemség addig független külpolitikailag a törököktől, amíg:

5. A szultán jóváhagyja a vezetőt.
5. Fizetik az adót.
5. Nincs ellentétes érdekük a törökökkel.

Az Erdélyi Fejedelemség a törökök vazallus állama volt.

XVII sz. elején a 15 éves Habsburg – Török háborúban, Erdély Habsburg oldalra állt, így hatalmas veszteséget szenvedett a törökökkel folytatott külpolitikai megállapodás megsértése miatt.

Az Erdélyi Fejedelemség több fejedelem uralkodása alatt tudott újra megerősödni:

1604 – 1606 Bocskai István fejedelem

5. Erdély újjáépítése.
5. Beavatkozik a Királyi Magyarország ügyeibe szem előtt tartva Törökország ügyeit.

1613 – 1629 Bethlen Gábor fejedelem

5. Török választásra, mégis sikerrel beavatkozott a Királyi Magyarország ügyeibe.

1630 – 1648 I. Rákóczi György

5. Bethlen Gáborhoz hasonló politikát folytatott.

1648 – 1660 II. Rákóczi György

5. Nem egyeztetett a török irányítással, ezért Erdély nem tud önálló politikát folytatni és vészesen meggyengül.

1690-ben végül a Habsburg haderő foglalta el, mivel a Habsburg haderő megerősödött.

Belpolitika

Erdély fejedelme szabadon irányíthatott, viszonylag gyenge volt a rendiség, mivel kevesen voltak. 1437–ben a Kápolnai unió értelmében magyarok nem, szász és székely előkelők részt vehettek az országgyűlésen.

3., Az etnikai és vallási viszonyok

A Fejedelemség több különálló részre oszlott. 3 típusú közigazgatási egysége volt:

5. Vármegyék (magyar nemesség).
5. Önkormányzat (szász székek: Szeben, Brassó, Beszterce)
5. Székely székek (Marosszék)

Az É-K-i rész nem tartozott a fejedelemséghez, de egy ideig a fejedelmek irányították.
Nemzetiségek: magyar, székely, szász (német), román (nem rendelkeztek polgári jogokkal).

A Reformáció hamar megjelent Erdélyben, de igen sajátos volt.

A Fejedelemség lakosságának vallási megoszlását tekintve változatos képet mutatott.

A vallásháborúk korában, Erdélyben békés módon éltek a felekezetek.

5. szász – evangélikus
5. magyar – református
5. székely – katolikus, református, unitárius
5. román – ortodox

Az 1568- os Tordai országgyűlés, 4 vallás gyakorlását engedélyezte (katolikus, református, evangélikus, unitárius), de az ortodoxvallást sem gátolták.