1301-ben kihalt az Árpádház. Az ország a tartományurak kezébe került. A kiskirályok szerezték meg a főméltóságokat, sajátjukként kezelték a királyi várakat, úgy gondolták, hogy András halála után az ő dolguk az új király megválasztása.

A trónért 3 család vetélkedett, ebből Anjou Károly került ki győztesen, az érsek 1301-ben egy alkalmi koronával megkoronázta, de a tartományurak nem ismerték el.

Károly néhány tartományurat megnyert, végül elfogadták őt magyar királynak. Tárgyalások útján visszaszerezte Kán Lászlótól is a koronát.

1312-ben legyőzte az Abákat, majd 1321-ben meghalt Csák Máté és így az egész ország a király fennhatósága alá került.

Károly visszaszerezte a királyi birtokokat, amiket új bárók irányítottak, jövedelmeik nagyobb része a királytól függött. Honor birtok = 1-1 tisztséghez járt királyi birtok, jövedelmek elköltése az állam érdekében.

Károly Róbert, átfogó pénzügyi és gazdasági reformokat hajtott végre, sikerében közrejátszott tárnokmestere: Nekcsei Demeter.

1., A királyi kincstár bevételei, új forrásai

Nem támaszkodhat kizárólag földei jövedelmére, bevezette a regálékat: A királyt, mint uralkodót megillető jövedelmek és a királyi monopóliumokat.

Magyarország rendkívül gazdag volt ásványkincsekben. Károly Róbert elsősorban a nemesfémbányászat fejlődését támogatta. A föld tulajdonosainak átengedte a bányabér harmadát, ez az urbura, így érdekelté tette a birtokosokat a bánya megnyitásában.

A bányamonopólium: Korábban is létezett, a király engedélyével lehet bányászni, mivel a bányászati jog a királyt illeti.

A nemesfém-monopólium: Minden ezüstöt és aranyat be kellet szolgáltatni, amit a kamarák felvásároltak.
Ezeket szervezte át Károly Róbert

Az urbura a nemesfémekből származó jövedelem kisebb részét tette ki, mivel jelentősebb volt a királyi pénzverési monopóliumból származó haszon. A vert pénz 40-50%-al kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál, így jelentős nyereséget hozott a királynak.

Károly Róbert jó minőségű aranyforintot és ezüstdénárt veretett, és szakított az évenkénti beváltással. Kamarák szervezése: Pénzverők, felvásárolták a vállalkozó által átadott aranyat, ezüstöt,  pénzt vertek belőle, sokszor évente, a nemesfém tartalom csökkentése miatt= pénzrontás. (Károly Róbert ezt uralkodása végén megszüntette, így elesett ezektől a jövedelmektől).

Bevezette a kapuadót, amelyet jobbágyportánként kellett fizetni és évenként 18 dénár volt.

Növelte jövedelmeit tovább, bevezette a harmincadvámot.

2., A külkereskedelem fellendülése

Harmincadvám: a külföldről érkező kereskedőknek kell fizetniük, ezért cserébe a király garantálja biztonságukat az ország határain belül, ezáltal fellendült a kereskedelem.

3., Visegrádi királytalálkozó

1335-ben volt a találkozó, Károly Róbert vendégül látta a cseh és lengyel királyt. Új kereskedelmi útvonalakról egyeztek meg a királyokkal, Nagyszombatnál Bécset kikerülve (cseh királlyal), Kassán keresztül (lengyel királlyal).

4., Mindezek hatása a gazdaságra

5. Fellendül a bányászat, hazánk bányászati nagyhatalommá válik.
5. Bányavárosok kialakulása.
5. Fellendül a külkereskedelem, ami elősegíti a városfejlődést.

Károly Róbertnek sikerült egységes országot hagyományoznia Nagy Lajosra.