A morféma a nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel rendelkező egysége.

Két típusa:
- tőmorféma
- toldalékmorféma

o   Tőmorfémák: a szó jelentésmagja, legtöbbször fogalmi jelentéssel bír.
- Egyalakú tövek: pl.: (emberi, embernek)
- Többalakú tövek: pl.: (erdővel, erdei)

Igetövek rendszere:
- Egyalakú pl.: csüng, áll, gondolkodik, táplál stb.
- Többalakú pl.: -hangzóhiányos (zörög- zörg+-ök) v, sz, d,n,z-s változatú tövek(lő-lövök)

Névszótövek rendszere:
- Egyalakú: (70%) mgh-ra(pl. hajó, kávé), msh-ra végződőek (kép, ház)
- Többalakú:

• mgh-ra végződők: tővégi időtartamot váltakoztató (alma- almá+t), hangszínt és időtartamot v.(erdő-erde+-je), véghangzóhiányos (borjú-borj+-ak), v-s névszótövek (bő-bőv+-ebb)
•  msh-ra végződők: tőbelsei időtartamot váltakoztató (kéz, kezet) hangzóhiányos (kéreg, kérget) hangugrató (kehely, kelyhet) névszótövek.

o   Toldalékmorfémák: járulékos, viszonylagos jelentésük van. A tőmorfémák jelentésének megváltoztatása, módosítása a feladatuk.

• Tő után állnak pl.: kutyával
• Tő előtt állnak pl.: felsőfok, túlzófok jele (legszebb, legeslegszebb)

Morfémák típusai alaki önállóság szerint:

• Szabad morféma: alakilag és jelentésben is önálló. pl.: szótári tövek
• Félszabad morféma: alakilag önálló, de jelentése járulékos. Pl.: névelő (a, egy, az) névutó (alatt,előtt)
• Kötött morféma: sem alakja,sem jelentése nem önálló. Pl.: toldalékok (képzők, jelek, ragok)

Toldalékok

Képzők
- Új szót hozhatunk létre vele
- Nem köti meg a szó szófaját
- A tő után és a jel előtt áll
- Több képző is állhat egymás mellett

Jelek

  - Szóalakokat hozunk vele létre

  - Megköti a szó szófaját

  -  A képző és a rag között áll

  -  Szófajként meghatározott módon több is lehet egy szóalakban

Ragok

•   Szóalakot hozunk létre vele
•   Nem változtatja meg a szó szófaját
•   Lezárja a szóalakot
•   Csak egy lehet belőle
•   Mondatrészszerepet jelöl

A toldalékok kapcsolódási sorrendje: tő+ képző(k)+ jel(ek)+rag

Képzők:

•         igeképzők: (zöld+-ell, dob+-ol, só+-z)

•         főnévképzől: (szép+-ség, olvas+-ás, madar+-ász)

•         melléknévképzők: (nagy érteék+-ű, arany+-os, ujj+-nyi, kert+-i)

•         számnézképzők: (harm+-adik, öt+-öd)

•         igenévképzők: (úsz+-ni, szaladgál +-ó, ér+-ett, megír+-andó, nevet+-ve)

Jelek:

•         múlt idő jele: -t, -tt (két+-t, főz+-ött)

•         feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né és változatai (ad+-na, ad+-ná, i+-nna, i+-nná)

•         felszólító mód jele:-j és változatai (kér+-j, té+-gy, jö+-jj, hi+-ggy, fus+-s, te+0+dd)

•         többes szám jele: -k (ceruzá+-k, füzet+-ek)

•         birtokos személyjelek: -m, -d, -a/-e, -ja/-je (ceruzá+-m, ceruzá+-d stb.)

•                                         -unk/ünk, -tok/-tek/-tök, -uk/ük, -juk/jük (füzet+-ünk, füzet+-etek)

•         birtokjel: -é (kati+-é)

•         birtoktöbbesítő jel: -i, -ai, -ei, -jai, -jei (építő+-i, rokon+-ai, kert+-jei)

•         fokjelek: középfok jele: -bb (kedvese+-bb)
            felsőfok jele: leg-+-bb (leg-+kedves+-ebb)
            túlzófok jele: legesleg-+-bb (legesleg-+kedves+-ebb)

•         kiemelőjel: -ik (fényesebb+-ik, nagyobb-+ikk)

Ragok:

•         igei személyragok:           -k, -m (vár+-ok, vár+-om)
            -l, -sz, -d, 0 (játsz+-ol, vár+-sz, vár+-od, vár+0)
            0, -i, -ja, (vár, néz+-i, vár+-ja)
            -unk/-ünk, -junk/-jünk (vár+-unk, vár+-juk)
            -tok/-tek/-tök, -játok, -itek (vár+-tok, vár+-játok, néz+-itek)
            -nak/-nek, -ják/-ik (vár+-nak, vár+-ják, kér+-ik)

•         főnévi igenév személyragjai: -om/-od/-a/-e/-unk/-ünk/-otok/-etek/-ötök/-uk/-ük

•         tárgy ragja: -t (sütemény+-t)

•         birtokos jelző ragja: -nak/-nek (a fiú+-nak a labdája)

•         határozóragok: -ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből, -n/-on/-en/-ön/, -ra/re, -ról/-ről,
            -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -tól/-től, -val/-vel, -kor; -an/-en (szép+-en),
            -ul/-ül (magyar+-ul); -lag/-leg (emberi+-leg)

Érettségi feladat: Bontsd szóelemeire a következő szavakat! (szótő, jel, rag)

szóalakot alkotó morfémák pontos megnevezése.