A beszéd mint cselekvés,
a nyelv és a beszéd funkciói

Beszéd = nyelvhasználat, társadalmi jelenség, alapja a nyelv.
 

A beszéd, mint cselekvés egyedi alkotótevékenység, az egyén hozza létre az adott kommunikációs helyzetben.

-  a kommunikáció eszköze, nem pusztán információközlés, kétoldalú, számos nyelven kívüli eszköz is alakítja a jelentést.

- gondolati tevékenység, egyben cselekvés is, gondolatközlés, érzelem- akarat kifejezés, visszajelzés, befolyásolás.

A nyelv és a beszéd nagyon szorosan összefügg. A nyelv nem más, mint eszközkészlet, a beszéd ennek a működtetése, azaz a működésben lévő nyelv.

A beszéd tevékenység, a nyelv alkalmazása. A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.

Emberi beszédben a kifejező, ábrázoló és felhívó funkciók érvényesülnek, amik alapvetően szándékosak: az emberi beszédben a cél dominál (az állatoknál az ok). Minden kimondott gondolat egyúttal cselekvés is, hatást vált ki a másik félből.

A pragmatika (nyelvhasználat) foglalkozik vele

= a beszédhelyzetet és a szövegkontextust  figyelembe vevő jelentést vizsgálja
 

A beszédtett a kommunikáció és a szöveg egyik funkciója, amely során a beszélő valamilyen cselekvést hajt végre.

- informál másokat

- figyelmeztet valakit

      - rendel, ösztönöz, meggyőz, rábeszél

Ahhoz, hogy egy ige beszédcselekvés legyen:

- jelen idejűnek, egyes szám első személyűnek kell lennie

+ meg kell felelnie  bizonyos feltételeknek is: érvényességi feltételek

1.a személyeknek  és a körülményeknek megfelelőeknek kell lenni
2. a cselekvést korrekten végre kell hajtani
3. megfelelő szándék pl. bocsánat

3 típusa van a beszédaktusoknak

1. valamit mondás (lokúciós) információközlés, gondolatközlés, érzelmi világ, akarat, lelkiállapot kifejezése

2. valamit tevés (illokúciós) visszajelzés, befolyásolás, óhaj, felszólítás, parancs, felkiáltás, kérés

3. a hallgatóra gyakorolt hatás kijelentése (perlokúciós) meggyőzés, megszégyenítés, megfélemlítés, untatás, zaklatás, lelkesítés

A beszédaktusok lehetnek szó szerintiek és indirektek (nem szó szerintiek)

Pl: Diák – szeretek dolgozatot írni – indirekt
Tartalmazhatnak implikációt, bennfoglalt állításokat
Pl: A nagyszüleim meglátogatnak, akkor rendet rakok a szobámban, mert nem szeretik a rendetlenséget.

A beszédnek, mint cselekvésnek a hangképzés is része.

Az emberi beszédet attól számítjuk, amikor még nem csak ösztönös felhívásként, vagy reakcióként jelent meg a hangkapcsolat, hanem akkortól amikor a valóságról közölni akart valamit.

Pl. Feladat: Bizonyítsa be az alábbi megnyilatkozások és a hozzájuk kapcsolt beszédhelyzetek alapján, hogy a beszéd is cselekvés! (3 példa)

No megállj!  (beszédhelyzet, a megnyilatkozás jelentése)